EBRD: a második veszteséges év rekord finanszírozással
Növekvő vesztesége ellenére több mint 50 százalékkal rekordösszegre emelte kihelyezéseit tavaly a működési területéhez tartozó országokban a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely egymás utáni második veszteséges évéről számolt be szerdai eredményjelentésében.
A tágabb értelemben vett kelet-európai térség átalakulásának finanszírozására csaknem két évtizede létrehozott pénzintézet a Londonban közzétett éves összegzés szerint a 2009. évet 746 millió euró (több mint 200 milliárd forint) – tartalékolás után számolt – nettó veszteséggel zárta. Egy évvel korábban a bank 602 millió eurós nettó veszteséget jelentett; az volt az EBRD első veszteséges éve az 1998-as orosz fizetési válság óta.
A szerdai beszámoló szerint a tavalyi negatív eredmény elsődleges oka a bank kinnlevőség-portfoliójának potenciális veszteségei ellen képzett tartalék növelése, valamint az EBRD befektetéseinek értékvesztése volt. A tőzsdei befektetések értéke nőtt, de ezt ellensúlyozták a tőzsdén kívüli befektetési portfolió értékveszteségei - áll a beszámolóban.
Mindezek ellenére az EBRD 2009-ben 55 százalékkal 7,9 milliárd eurós rekordszintre növelte finanszírozásait a működési területéhez tartozó harminc országban. A kihelyezések zöme a pénzügyi szektornak jutott, mert a bank elsődleges célja volt a hitelezés fenntartásának elősegítése a válságidőszakban, elsősorban a kisvállalatok számára.
A szerdai jelentés szerint az EBRD tőkeellátottsága továbbra is „igen jó”. A bank ugyanakkor megerősítette: tőkeemeléshez kéri a részvényes államok és intézmények hozzájárulását, annak érdekében, hogy a finanszírozásokat a jelenlegi, emelt szinten tudja tartani a következő években is.
A pénzintézet közölte: az idén a tavalyi rekordösszegnél "valamivel magasabb" kihelyezéseket tervez, és ha a jelenleg „megfontolás alatt álló” tőkeemelés megvalósul, a következő öt évben a jelenlegihez hasonló magas szinten tudja folytatni működési országainak finanszírozását.
A bank nemrég kérte 20 milliárd eurós jegyzett tőkéjének 50 százalékos megemelését a részvényesektől, arra hivatkozva, hogy a jelenlegi tőkekészlettel már nem tudja tovább növelni az éves finanszírozásokat.
Thomas Mirow, az EBRD elnöke január végén tartott sajtótájékoztatóján az MTI-nek arra a kérdésére, hogy hol tartanak a tárgyalások a tervezett tőkeemelésről, azt mondta: "különböző szinteken" folynak erről az egyeztetések, és a tavasszal Zágrábban esedékes éves közgyűlésen várható döntés.
Az elnök hozzátette: ha az EBRD pótlólagos tőkéhez jut, akkor „valószínűleg javasolni fogja” a részvényeseknek az idei finanszírozási összeg 9 milliárd euróra növelését.
A szerdai eredménybeszámoló szerint az 1991-ben alapított bank fennállása óta eddig összesen több mint 47 milliárd eurót folyósított a tevékenységi területét alkotó országoknak, de a kihelyezéseihez kapcsolódó társfinanszírozásokkal együtt a térségnek nyújtott finanszírozási összeg megközelíti a 150 milliárd eurót (több mint 40 ezer milliárd forint).
Az EBRD Magyarországon tavaly elsősorban energiabiztonsági beruházásokat támogatott: a dél-magyarországi stratégiai gáztározó építésének finanszírozására 200 millió eurós hitelt nyújtott a Molnak. A nyolc évre szóló kölcsönt a Szőreg-1 mező föld alatti tározóvá alakításához folyósította a londoni bank.
Az EBRD nemrég kiadott, módosított – összességében javított – előrejelzése szerint a működési térség országaiban az idén átlagosan 3,3 százalékos gazdasági növekedés várható. Az előző, tavaly októberben közzétett EBRD-prognózisban 2,5 százalékos idei térségi növekedési jóslat szerepelt.
Magyarországon a bank 2010-re még 0,6 százalékos visszaesést valószínűsít a tavalyi évre becsült 6,7 százalékos mínusz után. Ez is azonban javított prognózis: az EBRD az októberi előrejelzésben 0,9 százalékos idei magyarországi gazdasági visszaesést jósolt. A pénzintézet jövőre a magyar hazai össztermék 2,0 százalékos bővülésével számol.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.