A brüsszeli küldöttséghez az Európai Központi Bankból (EKB) és a Nemzetközi Valutaalaptól is csatlakoztak szakértők. A csoport azt vizsgálja, hogy a görög kormány tervezett intézkedései elégségesek-e a bruttó hazai termék (GDP) arányában 13 százalékot közelítő államháztartási hiány 3 százalék alá szorításához. A kabinet szándékai szerint a hiány 2012 végére csökken az uniós határérték alá. A szakértők március elején tesznek jelentést helyszíni tapasztalataikról az Európai Bizottságnak.

Az uniós partnerek erős nyomást gyakorolnak a Papandreu-kormányra, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az euró stabilitását is veszélyeztető görög válság megoldására. Az uniós pénzügyminiszterek múlt heti ülésén a közös pénzt használó 16 ország képviselői és a valutaövezeten kívüli államok szakminiszterei egyaránt úgy vélekedtek, hogy Görögországban márciusban újabb egyensúlyteremtő lépéseket kell tenni, ha brüsszeli megítélés szerint nem kielégítő a hiány lefaragásának üteme.

Papandreu a hétvégén több nyilatkozatában is hangsúlyozta: a görög kormány nem kér pénzügyi támogatást, segítséget kér viszont ahhoz, hogy más országokéhoz hasonló kamattal juthasson hitelhez, mert a magasabb hitelkamatok éppen a gazdaságpolitikai változtatások lehetőségét szűkítik. Görögország jelenleg háromszor magasabb kamatra kap kölcsönt, mint például Németország – mutat rá beszámolójában a dpa német hírügynökség.

A rekord nagyságúra, 300 milliárd euró körülire duzzadt államadósság és a magas deficit okozta problémákat – főként a fizetésképtelenség veszélyét – a kormány sokkterápiával kívánja elhárítani. A dohányáruk, italok és az üzemanyag jövedéki adóját már jelentősen megemelték, az állami szférában fizetéscsökkentést terveznek, és szó van egyebek között az általános forgalmi adó mértékének növeléséről, a szociális juttatások szűkítéséről és a nyugdíjkorhatár emeléséről is.