A vaskos javaslatcsomagot Sir David Walker, a Bank of England - a brit jegybank - volt főigazgatója, a Morgan Stanley bankcsoport vezető tanácsadója állította össze a brit kormány megbízásából.

Alistair Darling pénzügyminiszter az ajánlások csütörtöki közzététele elé időzített nyilatkozatában utalást tett arra, hogy a jelentésben foglaltakból törvényi szabályozás lesz, mondván: a Walker-jelentés szolgáltatja a mintát ahhoz, hogy a bankokat a jövőben miként kell irányítani.

A bankári prémiumok ügye komoly feszültségeket szít Nagy-Britanniában, különösen azóta, hogy több brit nagybankot csak részleges államosítással lehetett megmenteni az összeomlástól.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű vezető londoni gazdaságelemző csoport nemrég kiadott új prognózisában azt jósolta, hogy a londoni City bankosai az idei év után összesen 6,012 milliárd font (1800 milliárd forint) jutalmat vehetnek fel, 50 százalékkal többet, mint tavaly.

A brit kormány azonban már korábban közölte, hogy hamarosan a banki ágazat egészére érvényes, külön törvényt alkot a prémiumok szabályozásáról. Darling a kormányzó brit Munkáspárt idei éves kongresszusán bejelentette: a törvényjavaslat célja véget vetni az évről évre "automatikusan" járó bankári prémiumok gyakorlatának. Bármilyen bankvezetői jutalmat több évre elosztva lehetne csak folyósítani, és lehetővé válik a kifizetések megvonása, ha a prémiumot a hosszú távú teljesítmény nem indokolja.

A Walker-jelentés ennél is jóval tovább megy. Sir David három javadalmazási sávot határoz meg az egymillió és 2,5 millió font, valamint a 2,5 millió font és ötmillió font közötti, illetve az ötmillió font feletti éves jövedelmekre. Ajánlása szerint a pénzügyi cégeknek e csoportosításban kellene nyilvánosságra hozniuk minden évben, hogy alkalmazottaik közül mennyien visznek haza ilyen fizetéseket.

Emellett - a kormány már ismertetett elképzeléseivel összhangban - a javasolt előírások között szerepel az is, hogy az éves jövedelmek változó hányadának, vagyis elsősorban a bankári jutalmaknak legalább a felét több évre elosztva kell kifizetni.

A pénzügyi szektor vállalatainál kockázatelemző bizottságok működnének, amelyeknek felelősségi körébe tartozna a nagy értékű ügyletek megvizsgálása, és szükség esetén végrehajtásuk megakadályozása. A banki igazgatótanácsi elnököket pedig évente újjá kellene választani.

Gordon Brown brit miniszterelnök - a bankok életben tartására fordított hatalmas költségvetési összegekre és a bankári prémiumokra utalva - nemrégiben kijelentette: a társadalom számára elfogadhatatlan, hogy "ha a pénzügyi szektornak jól megy, annak hozadékából csak kevesek részesülnek, a csőd költségeit azonban mindenki kénytelen viselni".

Brown a világ 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdasága, valamint az EU alkotta G20-csoport pénzügyminisztereinek és jegybankárainak e hónap eleji skóciai értekezletén felvetette, hogy a pénzügyi tranzakciók megadóztatásával kellene csökkenteni a bankrendszerbeli veszteségek közfinanszírozási kockázatait.

Az ötletet mindazonáltal általános elutasítás fogadta; nem értett egyet vele például Tim Geithner amerikai pénzügyminiszter és Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója sem.