Nem bánjuk, ha marketing e-mailekkel bombáznak bennünket
Az aktív internetezők 90 százaléka elolvassa az érdekes tárgyú jóváhagyott e-mail reklámüzeneteket, a személyes megszólítás azonban nem minden esetben jelent előnyt – többek között ez derült ki a KutatóCentrum E-Mail Marketing Reportjából.
A KutatóCentrum 12 000 internetező megkérdezésén alapuló iparági felmérése az általános e-mail használati szokások mellett többek között az online nyereményjátékokban való részvételi hajlandóságot, a reklámüzenetek olvasási szokásait, valamint az ingyenes e-mail szolgáltatók ismertségét vizsgálta. A felmérést a Direkt Marketing Szövetség (DMSZ) is támogatta.
„A kutatás célja, hogy támpontot adjon a cégeknek az e-mail kampányok hatékony tervezéséhez és kivitelezéséhez. Mivel az ilyen típusú kampányok esetében a rendszeresen, legalább kéthetente e-mailezők jelentik a bázist, ezért az elemzés során ezt a csoportot vizsgáltuk. Az aktív, hetente többször internetezők négyötöde tartozik ebbe a körbe” – mondta a felmérésről Barcza Enikő, a KutatóCentrum üzletág igazgatója.
© KutatóCentrum |
Az e-mailezők ritkán változtatják a mindennapok során elsődlegesen használt fő e-mail címüket. „A felmérésből kiderült, hogy 1-2 év alatt a fő e-mail címek körülbelül egytizede évül el, miközben az emberek háromnegyede jellemzően a fő e-mail címét adja meg feliratkozáskor, ezért is fontos a rendszeres adatbázis-karbantartás, hiszen a sikeres e-mail marketing kampányoknak ez a lelke” – emelte ki Fialka Krisztina, a Maxima online direktmarketing-rendszer vezetője.
A rendszeres e-mail használóknak csupán 10 százaléka nem kap napi rendszerességgel jóváhagyott, és 20 százaléka kéretlen reklámüzenetet, emellett az elektronikus postaládákban átlagosan a jóváhagyott üzenetek aránya a magasabb. Az engedélyezett reklámlevelekkel szembeni attitűdök egyébként pozitívak: az emberek 90 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy ha a tárgy felkelti az érdeklődését, elolvassa az üzenetet, s csupán 9 százalék töröl minden reklámlevelet olvasatlanul. „A felmérés is igazolja, hogy a válaszadási arányt nagymértékben befolyásolja az üzenet tárgya, a feladó, valamint az első néhány sor. Ezek azok a kritikus pontok, ahol eldől, hogy sikerült-e felkelteni az olvasók érdeklődését. Ugyanakkor a kutatásból kiderült, hogy a névre szóló levél nem minden esetben jobb, mint az általános megszólítás” – szögezte le Fialka Krisztina.
© KutatóCentrum |
Az aktív internetezők nyitottak a nyereményjátékokra: négyötödük többször is játszott már, minden második pedig minden lehetőséget megragad erre, és csupán 5 százalék nyilatkozott úgy, hogy soha nem próbálná ki. Az online nyereményjátékok esetében általában optimisták vagyunk: a rendszeres e-mail használók 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hisz a nyerés esélyében. Regisztrációkor egyébként a játékosok 82 százaléka minden esetben a valós adatait írja be.
A részletes tanulmány az itt bemutatott eredményeken felül többek között olyan kérdésekre is választ ad, mint hogy a magyar internetezők hogyan kezelik az e-mailben érkező linkeket és csatolmányokat, a reklámüzenetek olvasási hajlandóságát mennyire befolyásolja a levél személyre szabása, és milyen szempontok alapján választunk ingyenes email-szolgáltatót. A teljes tanulmányt a KutatóCentrum értékesíti.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.