Juan Zalduendo, a Világbank vezető közgazdásza szerint a válság Nyugatról három csatornán érkezett Kelet-Európába: az első pénzügyi volt, amikor a nagy nyugati bankok kivonták likvid tőkéjüket a kelet-európai leányvállalataikból, a második kereskedelmi úton érkezett a világrecessziót követő exportvisszaeséssel, s ezután jelentkezett a társadalmi válság, a növekedő munkanélküliséggel.

A mértékadó párizsi lap négy kategóriába sorolja a válsággal különösen sújtott harminc országot. A legjobb helyzetben lévők közé tartozik Lengyelország, amely megúszta a recessziót, valamint Csehország és Szlovákia. A másodikba tartozik az országok többsége, amelyek jelentősen megérezték a válság hatásait, élen Magyarországgal, Bulgáriával és Romániával. A harmadikba, külön kategóriaként a balti államok tartoznak, amelyek csődközeli helyzetbe kerültek. A negyedikbe pedig Oroszországot és a volt szovjet köztársaságokat sorolta a lap, amelyek sajátos problémákkal küzdenek.

Sylvain Broyer, a Natixis bank gazdasági részlegének vezetője a kilencvenes évek elejére vezeti vissza a kelet-európai válság okát, amikor is ezen országok gazdasága áttért a piacgazdaságra, s akkor a nyugat-európai országokénál 75 százalékkal olcsóbb munkaerő kihasználásának reményében hatalmas összegű európai tőke áramlott a térségbe. Ez volt az autógyárak telepítésének időszaka Csehországban és Magyarországon. A pénzügyi liberalizációval 2004-2005-ben érkezett a banki tőke második hulláma, amelynek következtében az euró közeljövőben várható védelmének tudatában a kelet-európai országok lakosai külföldi devizában adósodtak el – emlékezetett az elemző.

A Le Monde szerint a növekedés visszatérését 2010-2011-re jelezik előre a régióban az elemzők, de az sem fogja meghaladni a következő években a 2 százalékot, amely gyenge eredmény az olyan országokban, ahol a lakosság 5-7 százalékos növekedéshez szokott. Az IMF szerint pedig a fejlett európai országokhoz való felzárkózás csak akkor folytatódhat, ha a tőke visszatérése tartós lesz. Egyelőre ennek csak gyenge jelei mutatkoznak a térségben, Oroszországban pedig a bizalomhiány miatt egyáltalán nem tért vissza a tőke – hangsúlyozza a Le Monde.

„Magyarország megmutatta az utat, és az elkerülhetetlenül a szigorú pénzügyi politikán át vezet” – idézi a lap Broyert. Véleménye szerint a legnagyobb dilemma előtt a balti államok állnak: vagy leértékelik 30-40 százalékkal a nemzeti valutájukat és a lakosság által 85 százalékban külföldi devizában felvett hitelek miatti adósság-visszafizetés robban, vagy pedig lefaragják a költségvetési kiadásokat és növelik a munkanélküliséget.