A GVH tájékoztatása szerint a cégek azzal tévesztették meg a fogyasztóikat, hogy hirdetéseikben elhallgatták: a vásárlóknak a repülőjegy árán felül több járulékos költséget is ki kell fizetniük.

A hivatal 2007 szeptemberében indított vizsgálatot az azóta már felszámolás alatt álló SkyEurope ellen. A légitársaság 2007-ben megjelent hirdetéseiben rendkívül kedvező árakon (1-3490 forint közötti összegért) kínált repülőjegyeket, a hírdetésben azonban  szétválasztotta a különböző költségelemeket. A nettó jegyárat tüntette fel, majd apró betűs tájékoztatásban utalt arra, hogy a jegyár nem tartalmazza a repülőtéri illetéket. Az árban nem volt benne az értékesítési és tranzakciós díj sem, holott ez a két költségelem a fogyasztók oldalán elengedhetetlenül felmerül.

Emellett  a SkyEurope egyetlen hirdetésében sem utalt arra, hogy a jegyvásárláshoz értékesítési díj is kötődik, és a tranzakciós díjról sem tájékoztatott, pedig bankkártyával történő fizetéshez szokott fogyasztók aligha számolhattak azzal, hogy a repülőjegy vásárlása kapcsán tranzakciós díjat kell fizetniük.

A SkyEurope online hirdetéseiben többször ígért 30-50 százalékos kedvezménnyel repülőjegyeket a fogyasztóknak, de nem tudta bizonyítani,  hogy valaha is alkalmazta volna azokat az árakat, amelyekhez képest a kedvezményt ígérte.

Mindezek miatt GVH 10 millió forintra büntette a céget, az összeg meghatározásakor súlyosbító körülményként értékelve, hogy a megtévesztő hirdetések célzott fogyasztói kört értek el, a jogsértés a vizsgált tájékoztatások többségében megfigyelhető volt, a megtévesztő hirdetések pedig egy éven át elérhetőek voltak. Enyhítő körülménynek tekintették ugyanakkor, hogy a fogyasztók a vásárlás előtt tájékozódhattak a pontos feltételekről.

Hasonló okok miatt indult versenyfelügyeleti eljárás 2008 márciusában a Ryanairrel szemben is, amely ugyancsak kedvezményes áron (3 forint + repülőtéri illeték) kínált 2007-ben repülőjegyeket. A Ryanair reklámjaiban nem tett említést az úgynevezett extra szolgáltatásokról, illetve azok költségéről, amilyen egyebek mellett a poggyászdíj, illetve az airport "check-in" díj is. Ezeket ugyanis a fogyasztó által választható szolgáltatásként kezeli.   

A GVH megítélése szerint a vizsgált időszakban, 2007-ben, a normál méretű poggyász feladásának lehetősége és a felszálláskor a "check in" szolgáltatás a légiközlekedéshez szorosan kötődő alapszolgáltatásnak minősült, ezért a Ryanairnek különös nyomatékkal kellett volna felhívnia a figyelmet arra, hogy üzletpolitikája eltér a szokásos kereskedelmi gyakorlattól.

Minderre figyelemmel a versenyhivatal nem fogadta el a Ryanair-nek azt az érvelését, hogy az utasok többsége kézipoggyásszal utazik, így a csomagdíjra való külön felhívás hiánya nem lehet megtévesztő. A Ryanair emellett csak a reklámok apró betűs részében tájékoztatott arról, hogy az ár nem tartalmazza a repülőtéri illetéket, és egy hirdetésben sem volt szó arról, hogy a bankkártyával fizető ügyfeleknek hitelkártya-kezelési díjat számol fel. A cég több hirdetésében 50-75 százalékos kedvezményt is ígért, ám a kedvezmény alapjául szolgáló árként csak a hirdetés megjelenését közvetlenül megelőzően alkalmazott legalacsonyabb nettó árat vette figyelembe, vagyis az ígért kedvezmény a további díjelemekre nem vonatkozott.

Mindezek alapján a GVH 10 millió forint bírságot szabott ki a légitársaságra. Súlyosbító körülményként értékelte a hivatal, hogy a Ryanair kiterjedt, hosszú ideig tartó reklámozási gyakorlatának minden tájékoztatása tartalmazott jogsértő elemeket. Enyhítő körülménynek bizonyult ugyanakkor, hogy a fogyasztók vásárlás előtt tájékozódhattak a pontos feltételekről.