Csaba László szerint hosszútávon - konszenzus esetén - olyan intézkedéseket kell elfogadni a területfejlesztés, a környezetvédelem, az egészségügy és az oktatás területén, amelyek átívelnek a parlamenti ciklusokon.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint olyan önkormányzati reform kell Magyarországon, amelynek eredményeként régiókra és kistérségekre alapuló alkotmányos rendszert hoznak létre és delegálják a feladatokat.

A GKI elnöke elmondta: a jelenlegi kormány válságkezelő kormány, amely reformokat nem hoz, legfeljebb reform jellegű intézkedéseket tesz - utóbbira példaként említette az Út a munkához programot -, míg a többi intézkedés elsősorban költségvetési célzatú lépés. Vértes András hozzáfűzte: nagyon fontos ezen lépések között a közösségi közlekedés átalakítása.

Az Eurobarometer legfrissebb, reprezentatív felmérése szerint az elkövetkezendő egy évet tekintve a magyarok többsége meglehetősen pesszimista. A megkérdezettek mindössze tizede véli úgy, hogy pozitív változás következhet be munkavállalói helyzetében, és szinte ugyanennyien várnak javulást a munkaerőpiaci helyzetben. Magyarország gazdasága az emberek 13 százaléka szerint fog javulni az elkövetkező egy évben, és mindössze ennyien várnak javulást saját háztartásuk pénzügyi helyzetében.

Vértes András szerint a válság második, ingadozó szakaszában van a világgazdaság, amikor - a mélyponton túllépve - pozitív és negatív hírek váltják egymást, azonban már elindult a lassú kilábalás. Ezt az is alátámasztja, hogy kissé javultak a lakossági várakozások, és bár az emberek többsége továbbra sem optimista, azonban korántsem annyira pesszimista mint a válság kitörésekor volt.

Csaba László felhívta a figyelmet a "munkahelytelen növekedés" fogalmára. Eszerint hiába indul el a növekedés, a munkaadók még nem bíznak annyira a jövőben, hogy új munkaerőt vegyenek fel, így a munkanélküliség a gazdaság bővülése ellenére is magas maradhat, és csak egy-másfél éves késleltetéssel tér vissza a foglalkoztatás az eredeti kerékvágásba.