Rekordmértékű távolmaradás várható az EP-választáson
Rekordnagyságú, 66 százalékos távolmaradás várható az európai parlamenti (EP)választásokon az Európai Unió tagállamaiban. Magyarországon 27 százalékos részvételi arányt jelez az Eurobarométer legfrissebb felmérése, amelyet hétfőn ismertetett a Libération című francia napilap.
A 27 tagállamban januárban és februárban készült előrejelzés szerint Lengyelországban lesz a legjelentősebb a távolmaradás: a választók alig 17 százaléka biztos abban, hogy júniusban az urnákhoz járul. A legmagasabb részvételi arány Belgiumban és Luxemburgban várható, ahol kötelező szavazni.
Az EP-képviselőket 1979 óta választják közvetlenül az európai állampolgárok, s azóta fokozatosan csökken a részvételi hajlandóság: harminc évvel ezelőtt még csak 37, legutóbb, 2004-ben már 54,3 százalék volt a távolmaradók aránya.
A felmérés szerint az európaiak alig 44 százaléka érdeklődik az EP-választások iránt, s csak 16 százalékuk tudja, hogy azokra júniusban kerül sor. Leginkább a görögök (62 százalék) és az írek (61 százalék) érzik magukat érintetteknek.
Az érdektelenség elsődleges oka, hogy a válaszolók 64 százalékának fogalma sincs arról, hogy mi az EP-képviselők szerepe, és 59 százalékuk nem tudja megnevezni az "európai ügyeket". A legtudatlanabbak az európai kérdésekben a svédek, az észtek, a finnek, a portugálok és a britek.
A várható távolmaradás másik okaként a tanulmány azt emeli ki, hogy a megkérdezettek 62 százaléka úgy véli: a szavazás semmin nem változtat, 55 százalék pedig úgy ítéli meg, hogy az Európai Parlament nem foglalkozik eléggé az emberek mindennapi gondjaival.
Az európaiak 57 százaléka azt szeretné, ha a legfőbb kampánytéma a munkanélküliség lenne, 52 százalékuk pedig a gazdasági növekedést helyezné középpontba. Az infláció problémája iránt csak 40 százalék érdeklődik, de ez még mindig messze megelőzi a nyugdíjak, a bűnözés, az energiabiztonság, a klímaváltozás, a bevándorlás és a terrorizmus kérdésköreit.
A közvélemény érdektelenségéért a felmérés szerint jelentős részben a sajtó a felelős: a megkérdezettek alig 36 százaléka olvasott vagy hallott a médiában az Európai Parlamentet érintő témákról.
A gazdasági válság és a európai működés nem kellő ismerete az elmúlt fél évben 51-ről 46 százalékpontra csökkentette az európai intézményrendszer iránti bizalmatlanságot. Az Európai Bizottságban a megkérdezetteknek csak 42 százaléka bízik a korábbi 47 helyett, az Európai Központi Bankban pedig alig 39 százaléka (korábban: 48 százalék) - írta a Libération.