A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009 első hat hónapjában 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-júniusban átlagosan 2 millió 667 ezer volt. Az idén az első öt hónapban a reálkeresetek - a fogyasztói árak 3,2 százalékos növekedése mellett - 2,1 százalékkal maradtak el az előző évitől, a bruttó átlagkeresetek 1,4 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,0 százalékkal haladták meg a bázisidőszakit.

Az idén az első félévben az állami szférában 731 ezren, a versenyszférában pedig mintegy 1 millió 848 ezren dolgoztak, ami összességében a létszám 4,1 százalékos csökkenését jelenti az előző év azonos időszakához képest. Az állami szférában a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámnövekedése 1,1 százalékos létszámbővülést eredményezett, míg a versenyszférában 6,2 százalékos csökkenés következett be.

A KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 198.200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 197.000 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké pedig 204.100 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,3 százalékkal haladták meg az előző év január–júniusi értékét. Ezen belül a versenyszférában 4,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, az állami foglalkoztatás területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,0 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar, az ingatlanügyletek, az építőipar, valamint a szállítás, és raktározás január–júniusi keresetei.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első hat hónapjában átlagosan 4,2 százalékkal haladta meg az előző év január–júniusit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,6 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,9 százalékkal lett magasabb. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt a teljes létszámon belül.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 121 700 forintnak felelt meg, ezen belül a fizikai foglalkozásúak keresete 89 600 forint, a szellemi foglalkozásúaké 154 700 forint volt. A nettó kereset így átlagosan 1 százalékkal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférában 3,7 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 5,4 százalékos csökkenés jelentkezett.

A 211 100 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 2,0 százalékkal emelkedett az előző év január–júniusához képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalékot tett ki. 

Nagyjából a piaci várakozásoknak megfelelően alakultak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által szerdán publikált reálbér- és foglalkoztatottsági adatok - vélekedtek az MTI által megkérdezett elemzők, akik szerint ősszel további létszámleépítések és a reálbércsökkenés ütemének fokozódása várható.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője szerint megfigyelhető, hogy a magánszféra nominálbérei a korábbi 8 százalék körüli éves növekedési ütemről 5,5 százalék körüli szintre mérséklődtek az elmúlt hónapokban. Az év második felében várhatóan megugró infláció hatására (az MKB-nál éves átlagban 4,6 százalékra számítanak) a reálbérek minden bizonnyal tovább csökkennek, az esés mértéke Kondrát Zsolt szerint 2009 átlagában 3,5-4 százalék körül alakul majd.

A bércsökkenés mértékét tovább árnyalja az a statisztikai összetétel-hatás, amelyre a KSH is felhívja a figyelmet: az elbocsátások inkább az alacsony jövedelműeket érintik, ami önmagában is növeli a munkában maradtak megfigyelt átlagbérét. Eszerint az egyes munkavállalók által érzékelt bércsökkenés nagyobb az átlagosan kimutatott számnál.

Az MKB vezető elemzője további leépítési hullámra számít ősszel, annak ellenére, hogy az öt főnél nagyobb cégeknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma már most is 150 ezer fővel alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor.

Az MKB-nál jelenleg 8,6 százalékos fogyasztás-visszaeséssel számolnak az idén, ám Kondrát Zsolt elmondta, könnyen lehet, hogy a becslésen rontani kell majd, ha az őszi munkapiaci folyamatok kedvezőtlenül alakulnak.
Németh Dávid, az ING Bank Zrt. elemzője úgy vélte: a bérdinamika összességében a várakozásoknak megfelelően alakul, a recesszióhoz való erős alkalmazkodás nemcsak a foglalkoztatottságban, hanem a bérszínvonalon is megmutatkozik. Az elemző szerint a kedvezőtlen munkapiaci helyzetnek, amelyet a hitelszűke is tetéz, komoly visszafogó ereje lesz a lakossági fogyasztást illetően.

Németh Dávid úgy vélte, hogy ősszel újabb jelentős leépítési hullám következhet, amely akár 50 ezer embert is érinthet. Az elemző szerint a reálbércsökkenés üteme is tovább nő majd a következő hónapokban, bár ezt egy kissé ellensúlyozza a szja-sáveltolás nettó bérekre gyakorolt pozitív hatása.