KSH: 2,1 százalékkal csökkent a reálkereset az első öt hónapban
A reálkeresetek 2009. január-májusban - 3,2 százalékos infláció mellett - 2,1 százalékkal maradtak el az előző évitől - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkereset 2009 első öt hónapjában 1,4 százalékkal, a nettó átlagkereset 1,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az alkalmazásban állók létszáma 2009 január-májusban átlagosan 2 millió 667 ezer volt.
Január-áprilisban - 3,1 százalékos infláció mellett - a reálkereset 2,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az átlagkereset 2009 első négy hónapjában 1,1 százalékkal, a nettó átlagkereset 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-áprilisban átlagosan 2 millió 667 ezer volt.
A reálkeresetek január-májusi 2,1 százalékos csökkenése mögött a verseny- és a közszféra eltérő mutatói állnak: míg a versenyszférában 0,3 százalékkal emelkedett a reálkereset az előző évhez képest, addig a költségvetési szférában - döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt - 7,8 százalékos csökkenést regisztráltak.
Január–májusban a költségvetési szférában 724 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 856 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 4,0 százalékos csökkenését jelentette az előző év azonos időszakához képest. A költségvetés esetében a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámnövekedése enyhe (0,4 százalékos) létszámbővülést eredményezett, míg a versenyszférában 5,9 százalékos csökkenés következett be.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 197.500 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196.000 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 204.100 forintot ért el.
Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,4 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év január–májusában. Ezen belül a versenyszférában 4,8 százalékkal növekedett az átlagkereset, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 6,4 százalékkal maradt el az előző évitől.
Jelentősen növekedtek a bruttó keresetek az energiaipar (8,7 százalék), az ingatlanügyletek (7,5 százalék), az építőipar (5,6 százalék), valamint a szállítás, raktározás (5,4 százalék) területén.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első öt hónapjában átlagosan 4,4 százalékkal haladta meg az előző év január–májusit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,5 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 1,7 százalékkal lett magasabb.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 121.400 forint volt; ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89.400 forint, a szellemi foglalkozásúaké 154.200 forint. A nettó kereset így átlagosan 1,0 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ezen belül a versenyszférában 3,5 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,9 százalékos csökkenés jelentkezett.
A 210 400 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 2,1 százalékkal emelkedett az előző év január–májusához képest - közölte a KSH.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.