A parlamenti képviselők jelentős többséggel fogadták el a Peer Steinbrück szociáldemokrata pénzügyminiszter által beterjesztett törvénytervezetet, amely mind a vállalatok, mind a magánszemélyek számára jelentős mértékben megnehezíti az adók "kimenekítését" az úgynevezett adóparadicsomokba.

A tervezet szerint a vállalatoknak a jövőben jóval szigorúbb feltételeknek kell eleget tenniük abban az esetben, ha olyan országokkal lépnek üzleti kapcsolatokra, amelyek nem tesznek eleget az OECD által meghatározott feltételeknek. A magas jövedelemmel rendelkező magánszemélyeket pedig az elkövetkező időszakban jövedelmükre, illetve az adózásra vonatkozóan az eddigieknél gyakoribb és részletesebb bejelentési kötelezettség terheli.

A szociáldemokrata miniszter tervezete ellen mindenekelőtt az ellenzéki liberális szabaddemokrata párt emelt szót. A bírálattal kapcsolatban Peer Steinbrück egyebek között arra mutatott rá, hogy több európai uniós tagállam már hasonló, az adózást szigorúan ellenőrző eszköztárral rendelkezik, és kiemelte, hogy az adócsalás a jogállamot sértő bűncselekménynek számít.

A liberális FDP mindenekelőtt arra hivatkozva bírálta a tervezetet, hogy az nézete szerint beavatkozást jelent az állampolgárok jogaiba. Az ugyancsak ellenzéki Zöldek ezzel szemben azt kifogásolták, hogy a nagykoalíció pártjai, a konzervatívok és szociáldemokraták közötti vita következményeként végül a tervezettnek csakis egy túlságosan "felvizezett" változata került elfogadásra. A párt szerint az elfogadott - de csak későbbi kihirdetésekor életbe lépő - törvény a nagykoalíciós pártok közötti "minimális konszenzust" tükrözi.

A törvényben foglaltak szerint azoknak a vállalatoknak, illetve magánszemélyeknek, amelyek, illetve akik az OECD-előírásokat nem teljesítő országokkal vagy átláthatatlannak nevezett pénzügyi szervezetekkel lépnek kapcsolatba, a jövőben az eddiginél átfogóbban kell tájékoztatniuk az német adóhatóságokat. Amennyiben ezt nem teszik meg, pótlólagos adófizetésre kötelezhetők, továbbá más elszámolási-pénzügyi szankciókkal sújthatók.

Ezen kívül az adóhatóságok jogot kapnak arra, hogy az eddiginél gyakrabban - különleges indok nélkül - ellenőrizzék azokat a magánszemélyeket, akiknek éves jövedelme meghaladja az 500 ezer eurót. Ezen túlmenően az érintett személyek kötelessége, hogy a jövedelmükkel kapcsolatos bizonylatokat, illetve számlákat hat évre megőrizzék.

Szakértők szerint az elmúlt időszakban elkövetett adócsalások évente átlagban mintegy 100 milliárd euróval rövidítették meg a német államot.

Idei utolsó ülésén a  Bundestag törvényt fogadott el az eladhatatlan értékpapírokkal, úgynevezett mérgezett eszközökkel rendelkező bankok megsegítéséről és ebből a célból úgynevezett "rossz bankok" létrehozásáról is. Ennek elfogadására annak nyomán került sor, hogy korábban egyre több bank jelezte: az eladhatatlan értékpapírok, illetve a "befagyott" hitelek következtében súlyos pénzügyi nehézségekkel küszködik, ez pedig akadályozza a pénzpiaci működéshez szükséges, megfelelő hitelezést. A mérgezett eszközök kihelyezésére tervezett "rossz bankok" végleges modellje azonban egyelőre még nem alakult ki, mivel hiányoznak az Európai Unió erre vonatkozó paraméterei.

Steinbrück pénzügyminiszter szerint az új törvénnyel el kell kerülni azt, hogy a bankok "mulasztásaiért" az adófizetők szenvedjenek. Értesülések szerint az egyes bankok eladhatatlan papírjainak összértéke 200 és 500 milliárd euró között mozog.