2009. július. 01. 10:44 MTI Utolsó frissítés: 2009. július. 01. 10:39 Gazdaság

MNB: a nemzetgazdaság finanszírozási igénye a GDP 6,1 százaléka

A nemzetgazdaság finanszírozási igénye, azaz a külföld finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 6,1 százaléka, 1592 milliárd forint volt a 2009. I. negyedévével záruló elmúlt egy évben - közölte a jegybank.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatója szerint a pénzügyi számlák adatai alapján az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2009. I. negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,1 százalékát érte el, 1080 milliárd forint volt. A háztartások nettó finanszírozási képessége az utolsó négy negyedév adatait figyelembe véve a GDP 2,4 százalékát tette ki, 624 milliárd forint volt. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye az utóbbi egy évben a GDP 3,5 százalékát érte el, 927 milliárd forint volt. Az első negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye a negyedéves GDP 4,3 százalékát érte el, 249 milliárd forintot.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága - a túlzott hiány eljárás (EDP) keretében az Európai Bizottságnak jelentett mutató – 2009. I. negyedévének végén a GDP 82,9 százalékát tette ki, 21 788 milliárd forint volt.

2009. első negyedévében a központi kormányzat finanszírozási igényét, 339 milliárd forintot alapvetően hosszú lejáratú külföldi hitelek felvételével fedezte, miközben jelentősen csökkentek értékpapír-tartozásai és növekedtek a központi bankban elhelyezett betétei.

A helyi önkormányzatok 150 milliárd forintos finanszírozási képessége elsősorban a hitelintézeti betéteik növelésében és hiteltartozásaik visszafizetésében nyilvánult meg. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényét, amely 60 milliárd forintot tett ki, betéteik és egyéb követeléseik csökkentése és hiteltartozásaik növekedése fedezte.

Az első negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 4,6 százaléka volt, 265 milliárd forint.

A pénzügyi eszközök esetében a hazai és külföldi készpénz és a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős, miközben a devizabetétek és a befektetési jegyek számottevően csökkentek tranzakcióból eredően. A kötelezettségek esetében a hitelek 10 év óta először csökkentek tranzakcióból eredően, a törlesztések meghaladták az új hitelek felvételét.

A forint gyengülése következtében a háztartások devizahitel-tartozásainak állománya 956 milliárd forinttal, devizabetéteik és külföldi valuta készletük állománya 242 milliárd forinttal nőtt 2009 első negyedévében a pénzügyi számlák adatai szerint.

A nem pénzügyi vállalatoknál az első negyedéves finanszírozási igény a negyedéves GDP 2,2 százalékát érte el, 127 milliárd forintot. Az első negyedévben a nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban a külföldre nyújtott hosszú lejáratú hiteleiket növelték, miközben számottevően csökkentek az egyéb követeléseik. A kötelezettségek esetében a rövid lejáratú hitelek és a tulajdonosi tartozások növekedése volt a meghatározó.

A külföld nettó finanszírozási képessége (a nemzetgazdaság finanszírozási igénye) az első negyedévben a negyedéves GDP 2,1 százaléka volt, 121 milliárd forint. A pénzügyi számlákban - eltérően a fizetési mérleg statisztikától - Magyarország és az Európai Unió közötti tranzakciókat eredményszemléletben számolják el, ami jelenleg eltérést okoz a pénzügyi számlák külföld szektora és a fizetési mérleg pénzügyi mérlege között. 2009 I. negyedévében az uniós tranzakciók pénzforgalmi egyenlege mintegy 230 milliárd forinttal magasabb volt, mint eredményszemléletben. Ez jelentős mértékben hozzájárult az alulról számított fizetési mérleg egyenleg kiugróan nagy javulásához, miközben ez az összeg az eredményszemléletű pénzügyi számlákban – illetve a felülről számított fizetési mérleg egyenleg szezonálisan igazított idősorában – csak részben jelenik meg 2009. I. negyedévében.

A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban az államháztartásnak nyújtott hiteleiket növelték, de jelentős volt a betétek, a tulajdonosi követelések és az egyéb követelések növelése is, míg számottevően csökkentek a központi kormányzat értékpapírjai. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban a betétek és a hitelek növekedtek, míg az egyéb tartozások csökkentek.

2009 első negyedévében a pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományváltozását alkotó tranzakciók és átértékelődések becslésének megbízhatóságát a jelentős árfolyammozgások csökkentették.
zöldhasú
Hirdetés