A kutatók szerint az infláció az idén éves átlagban 5 százalék lesz, noha márciusban még 3,5 százalékot vártak. A beruházások 8 százalékkal esnek vissza a korábban várt 5 százalék helyett, és az export is jóval nagyobb mértékben esik vissza a márciusi prognózisban előrejelzettnél: 9 százalék helyett 15 százalékkal, míg az import 17 százalékkal szűkül.

A világgazdaság, s ezzel Magyarország 2008. III. negyedévében pénzügyi-gazdasági-bizalmi válságba került. A 2009. I. negyedévi adatok világszerte rosszabbak a korábbi prognózisoknál, ami májusban a nemzetközi intézményeket is idei előrejelzéseik rontására késztette. A világot jellemző mély pesszimizmus és piaci pánik viszont április-májusban enyhült. A bizalmi indexek az EU-ban és Magyarországon továbbra is nagyon kedvezőtlen kilátásokat tükröznek, de kissé javulnak. Miközben a magyar gazdaság teljesítménye idén 6,5 százalék körüli mértékben esik, a külső egyensúly látványosan javul, a belső pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek. A recesszió mélypontja a III. negyedévben várható, gyors kilábalás azonban sehol sem valószínű.

Magyarországon a GDP az I. negyedévben 6,7 százalékkal csökkent, ezen belül a magágazatok (az agrárium és közszolgáltatások nélküli GDP) 9 százalékkal, vagyis az átlagosnál is nagyobb mértékben. A szolgáltatások – a kereskedelem kivételével – viszont az átlagosnál kevésbé estek vissza. A beruházások 7,7 százalékkal, a háztartások végső fogyasztása 5,9 százalékkal (ezen belül a vásárolt fogyasztás 7,3 százalékkal) volt kisebb az egy évvel korábbinál.

A foglalkoztatási és bérfolyamatok fokozatosan alkalmazkodnak a recesszióhoz. Az elbocsátásokról nincs statisztika, de azok bizonyosan bőven 100 ezer feletti dolgozót érintettek, eleinte főleg a feldolgozóipari exportszektorokban, később a nagy és közepes szolgáltató cégeknél is. Idén február-áprilisában a foglalkoztatottak száma csaknem 85 ezerrel volt kevesebb, mint egy éve. A munkanélküliségi ráta 9,9 százalékra emelkedett a 2008 végi 8 százalékról, illetve az egy évvel ezelőtti 7,7 százalékról. A regisztrált munkanélküliek száma 60 ezerrel nőtt, a munkaerő felmérés szerint (amely a szürke munkavégzést is kiszűri) viszont csak 10 ezerrel.

A kisvállalkozások tevékenysége érdemben szürkült. A bruttó átlagkeresetek az I. negyedévben a versenyszektorban 4,8 százalékkal emelkedtek. A költségvetési szektorban a februári-márciusi bérkiáramlás összességében stagnálást jelez. A reálkereset végeredményben 2,7 százalékkal csökkent az I. negyedévben.

A lakosság mérsékli halasztható és/vagy hiteligényes fogyasztását, így leginkább a tartós fogyasztási cikkek vásárlását, ezért GDP-arányos nettó megtakarítási rátája emelkedik. 2009. I. negyedévében a hiteltörlesztés már meghaladta az új hitelfelvételt. A fogyasztási hitelfelvét hatodára, a lakáscélú harmadára esett vissza. Az első négy hónapban 6 ezer lakás kényszerértékesítésére került sor, de a hitellel rendelkezők óriási többsége vagy normálisan törleszt, vagy megállapodott az átütemezésről.

A válság kitörésétől 2009. április végéig a lakosság mintegy 600 milliárd forint vagyonvesztést szenvedett el a tőzsdei részvényeken és a befektetési jegyeken. Ez éves jövedelmének 6-7 százaléka.

Az első öt hónapban az államháztartás bevételei a tervezett jelentős növekedés helyett csak stagnáltak, s a hiány elérte az éves GDP 2,2 százalékát. A kormány az év során egyrészt több lépcsőben kiadáscsökkentésekről döntött, másrészt előbb 2,9 százalékra, majd – a nemzetközi szervezetekkel egyeztetve – 3,9 százalékra emelte a hiánycélt.

A kormányváltás jelentős strukturális reformok megkezdésével járt a nyugdíj- és a szociális támogatási rendszerben, illetve átrendezésekkel az adórendszerben. Az év első öt hónapjában az infláció 3,2 százalék volt. Májusban – részben időjárási okokból, de részben a tartósan gyenge forint miatt – 3,8 százalékra ugrott.

A forint euróhoz viszonyított árfolyama a 2008 végi 265-ről március elejére 317-re gyengült, majd május végére 275-285 közé erősödött. Ilyen körülmények között a jegybanki alapkamat – amely a 2008. októberi 11,5 százalékos csúcsról január közepére 9,5 százalékra csökkent – hónapok óta változatlan. A forint erősödése mellett május végére, a magyar állampapírok piaci hozama csökkent, a BUX – nagyon alacsony szintről –, de látványosan erősödött. A magyar gazdaság iránti bizalom valamelyest javult, de még nagyon törékeny. 

A világ nagy országai fiskális és monetáris expanzióval hatalmas összegeket költenek bankmentésre, államosításra, fogyasztói keresletnövelésre, a foglalkoztatás megőrzésére és a szociális válság elkerülésére. Ennek nyomán 2009 késő tavaszán a szabadesés minden bizonnyal végetért, a pénzügyi rendszer összeomlását sikerült elkerülni. A költségvetési hiányok és az államadósságok viszont drasztikusan emelkednek.

A válságból való kilábalás valószínűleg az USA-ban, Kínában és Indiában kezdődik meg, esetleg már idén. Az előző negyedévhez viszonyított pozitív növekedési adattal az EU-ban és Magyarországon legkorábban 2010 első felében lehet számolni. Az EU összevont GDP-je 2009-ben várhatóan 4,5 százalékkal, Németországé 6 százalékkal csökken.

A GKI konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke 2008 júliusától 2009 áprilisáig romlott, ezen belül október óta zuhant, majd az áprilisi stagnálás után májusban és júniusban érzékelhetően javult. Ez az üzleti szférára és a fogyasztókra is jellemző. A magyar gazdaság reálfolyamatai 2009-ben beleillenek az európai recessziós trendbe, egyensúlyi szempontból azonban kissé eltérnek a nemzetközi tendenciáktól. Az államháztartás hiánya alig nő, a külső finanszírozás számottevően esik, viszont az infláció a II. félévtől gyorsan emelkedik.

Magyarország nem reagálhatott a válságra csak egyensúlyi helyzetének általános javításával, s azon belül kisebb élénkítő, átrendező lépésekkel reagálhatott, illetve a szerkezeti reformok felgyorsításával.

Az államháztartás egyensúlyi helyzete pénzforgalmilag közel 350 milliárd forinttal, a GDP 1,4 százalékával lesz kedvezőtlenebb az eredetileg tervezettnél. Ez az ESA kimutatásokban 3,8 százalékos hiányt jelent. A bruttó államadósság a GDP százalékában a 2008 végi 73 százalékról 2009 végére 80 százalék körüli értékre emelkedik. Ez döntően a GDP csökkenésének és a 2008 véginél várhatóan gyengébb forintárfolyamnak a következménye.

Az adósságfinanszírozás a magyar pénzügyi rendszer rövid távú forrásaival, továbbá az IMF-EU hitelcsomag részbeni felhasználásával megoldható. Emellett a piaci bizalom visszatérésével az államkötvényekbe történő külföldi befektetések is megindulhatnak.

2009-ben a magyar gazdaság teljesítménye mintegy 6,5 százalékkal csökken. A GKI feltételezése szerint a gazdasági visszaesés a III. negyedévben éri el mélypontját. Az ipari termelés mintegy 18 százalékkal zuhan. Folytatódik (-5 százalék) az építőipari termelés 2006 közepe óta tartó visszaesése. Az egyetlen növekvő területet az EU által társfinanszírozott fejlesztések jelentik. A mezőgazdasági termelés mintegy 20 százalékkal csökken. A kiskereskedelmi forgalom 5 százalékkal, az ebben nem szereplő gépkocsi-értékesítés ennél is sokkal nagyobb mértékben csökken. Volumenben az áruexport 15 százalékos, az áruimport 17 százalékos visszaesése prognosztizálható. A cserearányok az energiaárak csökkenése miatt várhatóan 1,5 százalékkal javulnak, így a külkereskedelmi mérlegben 2009-ben 2,8 milliárd euró többlet várható.

A munkaerő-kereslet mérséklődik, a munkanélküliségi ráta növekszik, éves átlagban 10 százalék körüli lesz. 2009-ben az üzleti szférában 4,5 százalékkal emelkednek a bruttó átlagbérek, a közszférában 2,5 százalékkal csökkennek. A szürke jövedelmek erőteljesen emelkednek, különösen a mikro- és kisvállalkozásoknál. Végeredményben a versenyszférában 0,5 százalékkal, a közszférában viszont több mint 5,5 százalékkal csökken a reálkereset.

Mivel a lakosság hitelfelvétele zuhan, ezért fogyasztása 6,7 százalékkal – vásárolt fogyasztása 7 százalékkal – csökken, megtakarítási hajlandósága pedig látványosan, legalább a GDP 5 százalékára emelkedik. A beruházások volumene 2009-ben mintegy 8 százalékkal mérséklődik. A recesszió miatt az üzleti beruházások jelentős részét halogatják, ezt a rossz hitelfelvételi kondíciók, s az EU-források nehézkes lehívása csak felerősíti.

2009 közepétől az áfa- és jövedéki adók emelésének hatására átmenetileg megugrik a fogyasztói árindex, év végére 7 százalék körül lesz, de éves átlagban közel 5 százalékos drágulási ütem várható. A jegybanki alapkamat magas szinten (9,5 százalék) beragadt, az MNB megítélése szerint azonban a külső finanszírozhatóság egyelőre nem tesz lehetővé érdemi csökkentést. A GKI szerint azonban 2009 második felében megkezdődhet az alapkamat mérséklése (az év végére 8,5 százalékig).

Ezzel párhuzamosan az állampapír-hozamok is csökkenni fognak, ami a forint erősödéséhez vezet. 2009 második felében 270-280 körüli, az I. félévinél kisebb volatilitású, tendenciájában enyhén erősödő, éves átlagban 285 forint körüli euróárfolyam várható. A gyorsított eurócsatlakozáshoz hiányzik az eurózóna fogadókészsége. Emellett a maastrichti kritériumok reálisan csak 2011-12-re teljesíthetők, ami az euró 2013-14. évi bevezetését tenné lehetővé. A 2013. évi dátumhoz azonban a mai szabályok mellett 2010 közepéig kellene csatlakozni az ERM-II. rendszerhez. Kérdéses az is, hogy a választások után megalakuló kormány mennyire tekinti ezt prioritásnak.