„A gazdasági válságnak egyértelműen erősítő hatása van a korrupcióra nézve, hiszen vannak területek, amelyeken e jelenség éppen a pénzhiány, a szűkösség miatt jelentkezik. Másrészt azonban idővel gyengülhet is, mert a piaci feltételrendszer megváltozásával a hagyományos hálózatok összetörnek, s a korrupció már nem jár előnnyel bizonyos területeken, így a lakópark-építésben, belterület eladásában, pályázatok megszerzésében” – mondta Kovács Árpád egy e témájú konferencián tartott előadásában.

Az ÁSZ elnöke rámutatott: a korrupciót Magyarországon az államszervezet kiszámíthatatlan működése generálja. Az állami költségvetési politikára jellemző, hogy az egyik évben jelentősen túlköltekezik különböző fejlesztésekkel, magántőke bevonásával indított úgynevezett ppp-programokkal, autópálya-építésekkel, a következő évben pedig e programokat törlik a büdzséből. Mindez azt a helyzetet teremti, hogy a megbízásokra számító és eszközök vásárlásába befektető, alkalmazottaik számát bővítő vállalkozók mindent meg fognak ragadni a csökkenő megrendelések elnyeréséért.

Kovács Árpád elemez. A válság összetörheti a korrupciós láncokat © Stiller Ákos

Kovács Árpád szerint a másik korrupciós forrás a privatizáció, ami jelenleg a társadalmi szolgáltatásokra való kiterjesztés világa. E területen "nyilvánvalóvá vált, hogy ha nincs pénz és valakinek mégis tulajdonlásra, hasznosításra adnak át valamilyen vagyontárgyat, az tiszta versenyt nem tud teremteni".

A közbeszerzések terén megjelenik a versenyképességbeli hiány furcsa kiegyenlítési szándéka, hogy „ha nincs pénzünk, a gazdasági szabályok átjátszásával, az összekacsintással, vagy más eszközökkel próbáljuk kiegyenlíteni ahelyett, hogy ezen szabályokat tudomásul vennénk, alkalmaznánk és így válnánk versenyképessé” – közölte az ÁSZ-elnök Példaként a kórház-privatizációkat hozta fel, ahol „nem vizsgálták, hogy az e téren fellépő befektetőknek van-e pénzük egyáltalán. Így azokkal a kényszerpályákkal találkozott az állam, hogy a vele partnerségbe lépő vállalkozó nemhogy pénzt nem hozott, hanem pénzt vitt el. Ebben az átláthatatlan rendszerben az állam pedig futott a pénze után és a botrány elkerülése végett minden számlát gondolkodás nélkül kifizetett.”

Kovács Árpád úgy vélte: a közpolitika felelőssége az is, hogy ugyan a nagyprojektek tárgyalássorozatainak résztvevői formálisan minden szabályt betartanak, aztán kiderül, hogy nem tartják be a szabályokat. A pályázatokat azok nyerik, akik a legkedvezőbb ajánlatot teszik, plusz garanciákat vállalnak, de később, amikor nyilvánvalóvá válik, a nyertesnek nincsenek meg a képességei sem eszközben, sem határidőben, sem pénzügyi háttérben, akkor a kötbérek, határidők, minőségi követelmények elengedésével, pótmunkákkal átsegítik őket.

„Az, hogy ebben mennyi az állami hülyeség, mennyi a tudatos összejátszás, milyen eszközökkel és miként működik, az vizsgálható és rendőri kérdés. Vannak esetek, amikben vizsgálat indul, de az ügyet felderíteni nem lehet, s ha vádemelésre kerül sor, az illető bizonyítani tudja, hogy csak szimplán hülye volt” – fogalmazott.

Kovács Árpád megjegyezte, hogy az állam is képmutató magatartást tanúsít, mert következetlensége mellett erőteljesen küzd a korrupció ellen. Mindig intézményeket akar létrehozni, e jelenségeket büntetőjogi eszközökkel kezelni, ami viszont az egyik legveszélyesebb terület a korrupció tekintetében, hiszen további korrupciót generál.

Az ÁSZ elnöke szólt arról is, hogy megjelent a vállalkozói szektor a közigazgatásban és kialakult az érdekrendszere, „mindent elsöprő erővé vált”. „A városok, nagyobb települések lényegileg vállalkozásként működnek, a helyi pénzügyi erők, vállalkozók döntik el, hogy mi legyen, s beépült a magyar gyakorlatba a pénzmozgás nélküli kölcsönös szívességlánc is” – közölte.

Hozzátette, a nagytőke is megjelent a magyar állam irányításában, ami egyfajta gondolkodásmódot, hozzáállást jelent, s felvet egy sor kérdést, hogy ebből következően milyen érdekeket és értékeket képvisel, s azok mennyire réteg-, társadalmi-, vagy össztársadalmi érdekek.

Kovács Árpád szerint a korrupció elleni fellépés egyik hatékony eszköze a kiszámítható és következetes állami működés és példamutatás. Különösen eredményes az évekre előre tekintő, kiszámítható költségvetés, a kettős, azaz a formális és informális ügyintézés visszaszorítása, a képmutató állami viselkedés megszüntetése.

„Fontos, hogy a korrupció integrációs elven való visszaszorítására és ne az elnyomásra, rendőri intézkedésekre hivatkozásra összpontosítsunk, mert ellenkező esetben a korrupció elleni harc is korrupttá válhat” – mondta az ÁSZ elnöke.