2009. június. 03. 12:19 MTI Utolsó frissítés: 2009. június. 03. 11:53 Gazdaság

Az euróövezeti GDP 2,5 százalékkal csökkent az első negyedévben

Az euróövezeti országok hazai összterméke átlagosan 2,5 százalékkal csökkent az első negyedévben az előző negyedhez képest, és 4,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól is, közölték az EU statisztikai hivatalában szerdán első becslésként, a tavalyi utolsó negyedévhez képest megerősítve a május 15-én kiadott előzetes becslést. A tavalyi első negyedévhez képest 4,8 százalékra rontották a visszaesés adatát az előzetes becslésben szerepelt mínusz 4,6 százalékról.

Negyedik negyedéve folytatódott a visszaesés egyik negyedévről a másikra, és a mostani volt a legnagyobb zuhanás e statisztika 1995-ös kezdése óta. Az előzetes becslés múlt havi megjelenése előtt az elemzők 2,2 százalékos visszaesést vártak az első negyedévről, éves összehasonlításban pedig 4,1 százalékos mínuszt. A tavalyi utolsó negyedévben 1,7 százalékkal csökkent az euróövezeti GDP éves egybevetésben, ezt a hivatal szintén szerdán rontotta a korábbi becslésben szerepelt mínusz 1,4 százalékról.

Az Európai Központi Bank legutóbb május elején csökkentette alapkamatát, negyed százalékponttal 1,00 százalékra, újabb rekord mélységbe, és mennyiségi enyhítést, azaz elektronikus pénzhígítást is bejelentett euróban jegyzett, euróövezetben kibocsátott, fedezett kötvények vásárlására. További kamatcsökkentésre jelenleg nem számítanak a piacon, annak dacára, hogy az előzetes becslés szerint májusban 0,0 százalékra, zéróra csökkent a tizenkét havi infláció az euróövezetben, vagyis az átlag szintjén ugyanoda süllyedtek a fogyasztói árak, ahol tavaly májusban voltak. Ilyen még sosem fordult elő az euróövezet történetében. Előzőleg áprilisban 0,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció.

Az euróövezet már tavaly recesszióba került: a tavalyi második és harmadik negyedévben rendre 0,3-0,3 százalékkal, majd az utolsó negyedben 1,8 százalékkal csökkent a GDP az előző negyedhez képest, a szerdai felülvizsgálatok szerint. Éves összehasonlításban a tavalyi utolsó negyedben kezdődött a visszaesés.

Az Európai Bizottság idénre 4,0 százalékos, jövőre 0,1 százalékos visszaesést jósol az euróövezeti gazdaságnak. Tavaly egész évben 0,8 százalékkal, tavalyelőtt 2,7 százalékkal, 2006-ban 2,9 százalékkal nőtt az euróövezeti tagországok összesített hazai összterméke.

Az Európai Bizottság szerint az euróövezeti országok összesített államháztartási hiánya idén 5,3 százalékos, jövőre 6,5 százalékos lehet az összes GDP-hez képest. Tavaly 1,9 százalékos, tavalyelőtt 0,6 százalékos volt az összesített hiány.

Az egész EU-ban az első negyedévben 2,4 százalékkal csökkent a GDP-átlag az előző negyedhez képest, ez valamivel jobb az előző becslésben jelzett mínusz 2,5 százaléknál. Az egész EU átlagában is negyedik negyedéve folytatódott a visszaesés: a tavaly második negyedben 0,1 százalékkal, a harmadikban 0,4 százalékkal, az utolsóban 1,7 százalékkal csökkent az össz-GDP az előző negyedhez képest, a szerdai módosítások szerint.

Éves összehasonlításban a visszaesés a tavalyi utolsó negyedben kezdődött, 1,6 százalékos mínusszal, és az idei első negyedévben a romlás átlagosan 4,5 százalékosra gyorsult.

Az Európai Bizottság idénre 4,0 százalékos, jövőre 0,1 százalékos visszaesést jósol az egész EU-nak is az átlag szintjén. Tavaly egész évben 0,9 százalékkal, tavalyelőtt 2,9 százalékkal nőtt az EU-országok összesített hazai összterméke.

Az Európai Bizottság szerint az EU-tagországok összesített államháztartási hiánya idén 6,0 százalékos, jövőre 7,3 százalékos lehet az összes GDP-hez képest. Tavaly 2,3 százalékos, tavalyelőtt 0,9 százalékos volt az összesített hiány az egész EU-ban.

Az EU statisztikai hivatala eddig 20 EU-tagország eredményeit ismeri, és majdnem mindenütt csökkent a GDP az első negyedévben az előző negyedhez képest, kivéve Lengyelországban, ahol 0,4 százalékkal nőtt, és Cipruson, ahol stagnált. A legnagyobb visszaesés Szlovákiában és Lettországban volt: egyformán 11,2 százalékos, az EU statisztikai hivatalának tudomása szerint. A német GDP 3,8 százalékkal, a francia 1,2 százalékkal, az olasz 2,4 százalékkal, a brit 1,9 százalékkal, a spanyol 1,9 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedévhez képest.

Két vagy több egymást követő negyedévi visszaesés nyomán az első negyedévben recesszióban volt Lengyelországot és Ciprust kivéve mindegyik EU-tagország, ahonnan az EU statisztikai hivatala már ismeri az adatokat.

Éves összehasonlításban két EU-tagországban nőtt a hazai össztermék az első negyedévben: Lengyelországban 1,9 százalékkal, és Cipruson 1,6 százalékkal, mindenütt másutt csökkent. A legnagyobb visszaesés Lettországban volt éves összehasonlításban: 18,6 százalékos. A német GDP 6,9 százalékkal, a francia 3,2 százalékkal, az olasz 5,9 százalékkal, a brit 4,1 százalékkal, a spanyol 3,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az új EU-tagországok közül Csehországban 3,4 százalékos éves visszaesés következett a tavalyi utolsó negyedévi, 0,7 százalékos növekedésre, Szlovákiában 5,4 százalékos visszaesés volt 2,5 százalékos növekedés után, Romániában 6,4 százalékkal zuhant a GDP az egy évvel korábbi szintről, miután a tavalyi utolsó negyedben még 2,9 százalékos éves többletet mértek. Az EU-statisztika szerint Magyarországon az első negyedévben 2,3 százalékos visszaesést mértek negyedéves, illetve 4,7 százalékos visszaesést éves összehasonlításban.

Az EU statisztikai hivatala szerint az Egyesült Államok gazdaságában az első negyedévben 1,5 százalékos visszaesés követte a tavalyi utolsó negyedévi, 1,6 százalékos csökkenést negyedévről negyedévre, illetve éves összehasonlításban 2,5 százalékos visszaesés következett az előző negyedévi, 0,8 százalékos mínuszra. A japán GDP 4,0 százalékkal hanyatlott negyedéves, illetve 9,1 százalékkal éves összehasonlításban.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.