A Moodys megmondta, mit tart Magyarországon drámai fenyegetésnek
Fenntartja a magyar bankszektor egészére érvényben lévő negatív kilátását a Moody's Investors Service, amely a fő kockázatok közé sorolja a recesszió mellett a devizaalapú hitelezés jelentős arányát.
A nemzetközi hitelminősítő kedden Londonban kiadott elemzése hangsúlyozza, hogy a magyar bankok igen csekély mértékben vannak kitéve a kockázatossá vált strukturált befektetési termékek piacának, illetve pénzintézeti csődöknek. A Moody's szerint az „elsődleges fenyegetést” a gazdaság „drámai visszaesése”, a devizahitelek magas aránya, a szűkös likviditás és a jelentős devizakötelezettségek jelentik.
A Moody's az elmúlt napokban a cseh és a szlovák bankrendszer egészére érvényben tartott kilátását is egyaránt stabilról negatívra rontotta. Ennek - mindkét ország esetében egybehangzó - fő indoka az volt, hogy e bankrendszerek sebezhetőbbnek bizonyulhatnak a nyugati pénzintézeteknél, mivel kinnlevőségi portfolióik az elmúlt időszak gyors hitelkiáramlása nyomán "viszonylag éretlenek", emellett hitelkockázat-kezelési rendszereik és modelljeik még nem estek át komolyabb próbán.
A magyar bankrendszerről kedden kiadott, 26 oldalas londoni Moody's-elemzésben ugyanakkor az áll: a magyar bankok a szlovák és a cseh bankszektornál nagyobb mértékben vannak ráutalva a piaci finanszírozásra, tekintettel a betétállomány arányában mért jóval magasabb kinnlevőség-rátára.
Az elemzéshez fűzött grafikus kimutatás szerint Magyarországon a banki hitelkinnlevőségek állománya a tavalyi év végén meghaladta a betétek összértékének 160 százalékát; Csehországban és Szlovákiában ez a ráta nem érte el a 90 százalékot.
A Moody's szerint ugyanakkor a magyar bankok spekulatív kereskedelmi tevékenysége korlátozott, és a bankrendszer befektetési portfolióinak kockázata viszonylag alacsony, mivel e portfoliók zöme kormánykötvényekből áll.
A teljes kinnlevőség-állomány 63 százaléka azonban devizaalapú hitel volt 2008-ban, és az elmúlt hónapok jelentős forintgyengülése emelte az adósságfizetési kötelezettségeket. Ez különösen a devizajövedelemmel nem bíró ügyfeleket - a kisvállalatokat és a lakosságot - érintette, és a hátralékossá válók száma 2008 végén, 2009 elején gyorsan emelkedett, áll az elemzésben
A Moody's általánosságban megállapítja, hogy a magyar bankrendszer "a törékenyebbek közé tartozik" a kelet-közép-európai térségben, részben azért, mert a magyarországi gazdasági környezetet már a 2006-os takarékossági csomag is gyengítette.
A cég felidézi, hogy a romló környezet miatt az elmúlt hónapokban kétszer is - novemberben, majd márciusban - egy-egy fokozattal rontotta a szuverén magyar adóskockázati besorolást, amely jelenleg közepes befektetői "Baa1", negatív kilátással.
A Moody's szerint a magyarországi recesszió közepette növekszik a vállalati adósok nem fizetővé válásának kockázata, ami növekvő veszteségekhez vezet a bankok vállalati hitelportfolióiban.
A hitelminősítő szerint emellett a romló munkapiaci helyzet, a forint kilengései és az ingatlanárak potenciális csökkenése miatt valószínűleg a lakossági kinnlevőség-portfoliók veszteségei is nőni fognak. E két tényező kombinációja jelentősen gyengítheti a legtöbb magyar bank tőkehelyzetét a következő két évben, áll a Moody's keddi londoni elemzésében.
A cég május végén nyolc magyar bank - az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a CIB Bank, a K&H, az MKB, az Erste Bank Hungary, a Budapest Bank és az MFB - besorolásait rontotta egyes esetekben több fokozattal, azzal az indokkal, hogy szerinte a magyar bankrendszer működési környezetének gyors romlása jelentős nyomást gyakorol az érintett pénzintézeteknek a pénzügyierő-osztályzattal kifejezett önálló hitelképességi mutatóira.
A Moody's néhány nappal később nyolc lengyel, kilenc szlovák és hét cseh pénzintézet kilátását, illetve besorolását is rontotta, a gazdasági visszaesés miatt általa valószínűsített hitelveszteségekre, illetve a kormányok támogatási kapacitásának várható csökkenésére hivatkozva.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.