Csalóka részvénydrágulások
Csak kapkodták a fejüket a tőzsdézők az elmúlt héten. Az OTP Bank részvényei múlt szerdán még közel 15 százalékkal, a hazai börzei szabályok által egy nap alatt megengedhető maximummal drágultak, másnap aztán mintegy 8 százalékkal gyengültek, hogy egy nappal később újra erősödjenek, igaz, ezúttal már csak 3,3 százalékkal.
Tőzsdei elemzők az OTP-papírok szárnyalását alapvetően annak tudják be, hogy az árfolyam gyengülésére játszó befektetők a március közepe óta tartó részvénydrágulási trendtől bepánikolva igyekeztek zárni úgynevezett short pozícióikat.
Ezek olyan tőzsdei tranzakciók, amelyek során a spekuláns megbízásából a bróker kölcsönvesz részvényeket, azokat eladja a tőzsdén, hogy később olcsóbban vásárolja vissza; a papírokat aztán visszaadja a kölcsönzőnek, az árkülönbözetet pedig kifizeti a megbízónak.
Mivel a kölcsönrészvényeket mindenképpen vissza kell szolgáltatni, azokat a brókernek akkor is vissza kell vásárolnia, ha – a shortoló várakozásával szemben – az árfolyamuk nem csökkent, hanem nőtt. Az adásvételek hevességére jellemző, hogy a múlt szerdán regisztrált 45 milliárd forintos forgalomhoz hasonlóra még nem volt példa a bankrészvények 1995 óta íródó tőzsdei történetében.
A cikket teljes egészében elolvashatja a legfrissebb HVG-ben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.