A Bankszövetség elnöke, Felcsuti Péter a bankszektor aranykorának nevezte az elmúlt tíz évet, amelynek eredményeként sikeres, kiegyensúlyozott és fejlett pénzügyi szektor jött létre. Ebben az időszakban a magyarországi pénzintézeteknek évente átlagosan 18 százalékkal nőtt a hitelállományuk és 15 százalékkal a nyereségük. Erősödött a verseny, valamint az ügyfelek számára a termékek ára és minősége. Ezt a sikeres és kiegyensúlyozott időszakot zavarta meg a válság – mondta Felcsuti az Első Bankár Konferencián.

A magyar bankok elismertsége, elégedettsége  a mélyponton van ugyan – jelentette ki –, de egyes területeken megalapozatlannak, más esetekben pedig túl korainak vélte a bankszektor bírálatát. Visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint a magyar bankszektor tehet az ország eladósodásáról, mivel enyhe feltételekkel helyeztek ki hiteleket. A magyar gazdaság eladósodottsága elsősorban a hibás gazdaságpolitikával magyarázható, amely a magas lakossági fogyasztást ösztönözte az elmúlt években – jelentette ki ugyanakkor.

Felcsuti Péter, a Bankszövetség elnöke. Vége az aranykornak © MTI

A bankszövetség elnöke visszautasította a túlzott külföldi banki tulajdonosi arány miatt érkező támadásokat is. Mint mondta: a külföldi bankok 1400 milliárd forint tőkét fektettek be, 25 ezer embert foglalkoztatnak és több száz milliárd forint adót fizetnek évente. Továbbá hangsúlyozta, a külföldi anyabankok a válság kezdete óta szavatolják leányaik működőképességét, a magyar államnak nem kellett magyar adófizetői forintokat költenie a magyar hitelintézetek stabilan tartására.

Felcsuti ugyanakkor elismerte, hogy a bankszektornak is van felelőssége a svájcifrank-hitelek túlsúlya miatt, valamint a bankok közötti kiélezett verseny miatt kialakult gyenge  kockázatkezelési gyakorlatban.

A válság után azonban modellváltásra lesz szükség a magyar bakszektorban – mondta –, a pénzintézeteknek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a fogyasztóvédelmi szempontokra és a társadalmi felelősségvállalásra. Szerinte most új fejlődési szakasz előtt áll a magyar bankszektor, és valószínűleg nem lesz visszatérés a korábbi üzleti modellhez. Az elkövetkezendő években nagy valószínűséggel előtérbe kerülnek a megtakarítások, a hitelezés bővülése kevésbé lesz dinamikus, gyengül a kockázatvállalási hajlam, felértékelődik a költséghatékonyság és a szektornak alacsonyabb nyereséggel és tőkehatékonysággal kell számolnia.

Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója – Felcsuti Péterhez hasonlóan – utalt arra, hogy a bankszektor 2008 végéig az aranykorát élte. A 2009-es évre azonban már stagnálást, csökkenést, sőt jónéhány banknál komoly visszaesést várnak – mondta a kelet-közép-európai régió helyzetét elemezve.

A válság arra is rámutat, hogy milyen különbségek vannak a bankok minőségében: lesznek olyanok, akik fájdalmas veszteségeket szenvednek el, tönkremennek, és lesznek, akik túlélik. Csányi abban bízik, hogy az OTP úgy fogja túlélni ezt a válságot, hogy egy későbbi kedvezőbb időszak nyertese lesz.

Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. Jövedelmező maradhat a bankszektor © MTI

A szektor kiemelkedő jövedelmezőségi mutatókat produkált az elmúlt években, és ha ez az eredménycsökkenés nem ölt drámai mértékeket, akkor a bankszektor a válságot követően is igen jövedelmező szektor maradhat. Emiatt Csányi szerint a túlélő bankok részvényeitől nem annyira érdemes már menekülni.

Az OTP vezetője a válság tanulságaként említette, hogy a bankok a jövőben nem fognak olyan termékeket árulni, amelyeknek a kockázata nem belátható sem az ügyfelek, sem az értékesítő számára. Véleménye szerint ezt a gyakorlatot akár szabályozással is be kellene tiltani.

Ugyanakkor megjegyezte: ahhoz, hogy a kelet-közép-európai bankszektor hitelezése 15 százalékkal bővüljön, elég volna, ha a nyugat-európai megtakarítások 3-4 százalékát ide csatornáznák át.

Magyarországon az idén nem lehet külső forrásbevonásra számítani a bankvezér szerint, az utóbbi időszak jelentős csökkenése ellenére is még mindig nagyon magas a kockázati felár, és amíg a magyar állam nem tud szuverén módon a piacra lépni, a magyar kibocsátók helyzete sem javul.

Csányi – Surányi György volt jegybankelnök véleményével egyetértve – kulcskérdésnek vélte, hogy a jól működő vállalatok forráshoz jussanak, és a monetáris politika ehhez nagyobb mozgásteret biztosítson. Ellenkező esetben negatív spirál indulhat be.

Az OTP Bank helyzetére utalva elmondta: a bank továbbra is stabil, erős a tőkehelyzete, nincs szükség külön külső forrás bevonására. Az idei év 150 milliárd forintos eredményterve Csányi szerint teljesíthető, sőt, az első negyedév számai alapján van rá esély, hogy túlteljesítik.

Simor András jegybankelnök az MNB-t az utóbbi időben ért kritikákra reagálva elmondta: a bank kiemelt figyelmet fordít az árstabilitásra. A szűk keresztmetszetet Simor szerint nem az infláció alakulása, hanem a pénzügyi rendszer stabilitása és Magyarország kockázati megítélése jelenti. Ahogy a helyzet javul, az MNB azon lesz, hogy minél előbb csökkenteni tudja a kamatot.

A jegybankelnök szerint indokolt volt a 300 bázispontos kamatemelés is, amelyet a piac utólag vissza is igazolt. A forintgyengülést az MNB elnöke szerint nem a központi bank kommunikációja okozta 2009 elején, hanem a régióval szembeni bizalmatlanság.

Arról, hogy az alapkamatnak egyes vélemények szerint sokkal alacsonyabbnak kellene lennie, úgy vélekedett, hogy a világ által hasonlóképpen megítélt országokéhoz hasonló mértékű a jegybanki alapkamat szintje, a magyar kockázati megítélésnek megfelelő.

Simor András jegybankelnök. A bankok nem azért nem hiteleznek, mert nincs pénz © MTI

Az MNB elnöke azokat a felvetéseket, miszerint a vállalatoknak olcsó forrást kellene biztosítani, "tervgazdasági mentalitásnak" minősítette. "Nincs kettős kamatrendszer és kettős árfolyamrendszer" – hangsúlyozta a jegybankelnök. Nem lehet fenntartani 9,5 százalékos kamatot bizonyos befektetőknek, másoknak pedig alacsonyabb kamaton hitelezni. Ennek ellenőrzése is kivitelezhetetlen, hiszen „nem lehet minden forint mellé rendőrt állítani” – hangsúlyozta, arra utalva, hogy a bankoknál nem lehetne ellenőrizni, hogy az így nyújtott pénzeket valóban a rendeltetésnek megfelelően használják-e fel.

Az MNB elnöke emellett megjegyezte: nem a likviditás hiánya a hitelezés korlátja, hanem sokkal inkább a kockázati tolerancia csökkenése és a gazdasági kilátások. A bankok tehát nem azért nem hiteleznek, mert nincs pénz – hangsúlyozta.

Ő is úgy vélekedett, hogy rendszerszintű kockázatkezelésre lenne szükség. Ehhez azonban a visszatekintő, szankcionáló felügyeleti felhatalmazás kevés; olyan eszközökre van szükség, hogy már akkor beavatkozhassanak, amikor látni, hogy rendszerszintű kockázatok keletkeznek.

Szeretnék elérni a devizahitelezés feltételeinek szigorítását, hogy a bankok csak euró alapon, magasabb önrész és jövedelmi tartalék, alapos ügyféltájékoztatás mellett hitelezhessenek. Szabályoznák az ügynöki értékesítést is. Simor kiemelte: a hitelbírálatkor jelentős segítséget nyújthat a pozitív adóslista (teljes körű lakossági hitelnyilvántartás), amit már benyújtottak a parlamenthez, de még nem fogadtak el.

A pénzügyi felügyelet beolvasztásával kapcsolatos sajtóhírre reagálva elmondta: közönséges csúsztatásról van szó, az MNB-nek erről nincs hivatalos álláspontja.