A konszolidált, nem auditált, a nemzetközi számviteli elveknek (IFRS) megfelelő eredménykimutatás szerint a csoport 632,6 milliárd forint bevételt ért el az első három hónapban, ami 20 százalékkal kisebb a tavalyi 786,1 milliárd forintnál.

A közlemény idézi Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót, aki elmondta, hogy az első negyedévben tovább súlyosbodott a gazdasági recesszió, ami miatt csökkentek a finomítói és petrolkémiai árrések. A társaság ugyanakkor mindent megtesz a piachoz való optimális alkalmazkodás és erős pénzügyi pozíciójának megőrzése érdekében. Céljuk egy még erősebb pénzügyi pozíció elérése azért, hogy a gazdasági fellendülés idején kínálkozó lehetőségek jól ki tudják használni.

A Mol eredményét befolyásolta az is, hogy az első negyedévben a pénzügyi műveletek nettó vesztesége, a nem realizált árfolyamveszteség miatt 147,1 milliárd forint volt, szemben a tavalyi első negyedévi 1,3 milliárd forint nyereséggel.

A Mol kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) 107,6 milliárd forint volt az első negyedévben, ami 6 százalékkal jobb a tavaly ilyenkorinál. Az üzleti eredmény gyakorlatilag mindkét negyedévben egyforma, az idei első három hónapban 67,4 milliárd forint volt.

A beruházások és befektetések értéke bázis közeli szinten maradt és 52,2 milliárd forintot tett ki 2009. első negyedévében. A Mol az idén 220 milliárd forint értékű beruházást és fejlesztést (CAPEX) tervez, amit saját forrásból finanszíroz.

A társaság nettó hitelállománya 888 milliárd forintra emelkedett, elsősorban a forint euróhoz és dollárhoz viszonyított gyengülése miatt, így az eladósodottág 40,9 százalékra nőtt március végére a tavalyi ilyenkori 38,7 százalékról.

A kutatás-termelés szegmens üzleti eredménye 46 milliárd forint volt az első negyedévben, mintegy duplája a tavalyinak, s nagyobb a 2008 utolsó negyedévi 38,4 milliárd forintnál is.

A feldolgozás és kereskedelem szegmens üzleti eredménye 4,7 milliárd forintot tett ki az negyedévben szemben az előző év azonos időszakában elért 40,1 milliárd forinttal. A romlás alapvetően a mintegy felére csökkenő finomító árrések, illetve a Brent és az Ural típusú olajak közötti mérséklődő árkülönbség miatt következett be.

A Mol csoport közölte, hogy a válság ellenére a motorikus üzemanyagok iránti kereslet csökkenése messze a várakozások alatt maradt. A gázolaj értékesítés 1 százalékkal javult, a benzin eladás pedig csak 1 százalékkal esett vissza az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A csoport értékesítése a legfontosabb piacain – Magyarországon és Szlovákiában – 3 százalékkal csökkent, beleértve a magyarországi eladások 1 százalékos bővülését és a szlovákiai eladások 18 százalékos visszaesését. Növelte viszont értékesítését a legfontosabb export piacain, Olaszországban, a Cseh Köztársaságban és Horvátországban. A szlovákiai visszaesésben jelentős szerepet játszott üzemanyag turizmus” is.

A lakossági szolgáltatásokat tekintve a csoport magyarországi kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítése a gazdasági válság és az erős versenyhelyzet ellenére 1,7 százalékkal nőtt az első negyedévében 2008 hasonló időszakához képest. A gázolaj értékesítés 5,8 százalékkal, az autógázeladás pedig 4,7 százalékkal emelkedett, míg a benzinértékesítés 3,1 százalékkal csökkent. A benzinértékesítés visszaesését az országosan csökkenő felhasználás mellett a hipermarketek terjeszkedése és a kiélezett árverseny okozta.

A Mol üzemanyagpiaci részesedése a Magyar Ásványolaj Szövetség adatai alapján a 2008. első negyedévi 36 százalékról az idei első negyedévében 35,6 százalékra csökkent, mivel a versenytársak jelentősen növelték kútszámukat.

Szlovákiában 11,9 százalékkal csökkent a csoport kiskereskedelmi értékesítési volumene az első negyedévben, részben az üzemanyag turizmus” hatására. A dízel-értékesítés 12,8 százalékkal, míg motorbenzin-eladás 12 százalékkal esett vissza.

A romániai üzemanyag értékesítés a gazdasági válság hatására 5,8 százalékkal csökkent. A visszaesést részben az is magyarázza, hogy az ólmozott 95-ös benzint a Mol Románia 2008. április 1-jével kivonta a piacról: ennek hatása nélkül az idei első negyedéves csökkenés csak 3,5 százalék lenne.

A csoport az elmúlt hónapokban tovább bővítette töltőállomás hálózatát, március végén 1.091 kutat üzemeltetett, szemben az egy évvel korábbi 998-cal, illetve a tavaly évi végi 1.076-tal. Magyarországon a Molnak 361 kútja van, Szlovákiában 209, Olaszországban 205, Romániában pedig 134.

A petrolkémia szegmensnek az első negyedévben 3,7 milliárd forint üzemi vesztesége volt az integrált árrés drámai csökkenése miatt, szemben az egy évvel korábbi ugyanekkora profittal.

A gáz és energia szegmens, azaz az FGSZ Földgázszállító Zrt. üzleti eredménye az első negyedévben 39 százalékkal javult, s elérte a 12,9 milliárd forintot. A közlemény szerint a januári gázválság az üzleti eredmény szempontjából semleges hatású volt, mivel az alacsonyabb szállított földgázmennyiség miatti bevételkiesés és az ebből adódó gázfelhasználás költségeinek csökkenése kompenzálták egymást.

A Mol jegyzett tőkéje 72,8 milliárd forint volt március végén, 12 százalékkal több mint egy évvel korábban, a saját tőke 30 százalékkal, 1.285,8 milliárd forintra nőtt.

A Mol részvényeivel a BÉT "A" kategóriájában kereskednek, az értékpapír hétfői záró ára 13.950 forint volt, míg az elmúlt 12 hónapban 23.785 forint és 8.060 forint között mozgott.