A járatlan utak – járt úttalanságok alcímet viselő könyv az Akadémiai Kiadó háromrészesre tervezett Gazdaságpolitikai kerekasztal sorozatának második kötete. Az első kötet tavaly jelent meg, a harmadik – a szerzők reményei szerint – jövőre fog. Mint az a könyv hátoldalán olvasható utószóban olvasható: „Magyarországon hagyományosan és sajnálatos módon az elmúlt évtizedben is, a gazdaságpolitika sokszor a jövő generációit megterhelve választja a könnyebb utat. […] Számos zsákutca, úttévesztés, úttalanság után ideje lenne megtalálni a jobb jövőbe vezető utakat, fejlődési pályákat.”

Muraközy László közgazda, a Debreceni Egyetem Közgazdaságtan Tanszékének 1989 és 2008 közötti vezetője, a Gazdaságpolitikai kerekasztal sorozatszerkesztője a szeptemberben elhunyt idősebb pályatársra, A jelen a jövő útja társszerzőjére, Antal Lászlóra emlékezett meleg szavakkal. Antal László mindig azt nézte, hogy mi az adott helyzet, nem csodákat tett, hanem reformer volt – fejtette ki Muraközy.

Király Júlia, Muraközy László © Stiller Ákos

Ugyancsak Antal László emléke előtt hajtott fejet Csaba László közgazdaprofesszor. A Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára azt mondta: a rendszerváltás után sokan fanyalogtak Antal munkásságát nézve. Nem volt iskolateremtő, mint például Heller Farkas, „de sokunk gondolkodását meghatározta”. Elkerült Debrecenbe, ahol otthonra lelt: „a rónasági tájon újat tudott alkotni”. Egykori mentoráról Csaba László úgy nyilatkozott: ösztökélt tanítványait arra, hogy ne legyenek szekértáborok szerint szakadjanak szét, hogy ne kedvenc mozgalmukért, hanem az országért dolgozzunk. Antal irtózott a „nagy rángatózásoktól, a forradalmi átalakításoktól, a tuti megoldásoktól”, az aktuális, pillanatnyi helyzeten túlmutató trendeket kereste. Mint Csaba László emlékező szavaiból kiderült, Antal László rámutatott a fenntarthatónak tartott fejlődés fenntarthatatlansága és arra, hogy a gazdasági növekedés a vártnál kisebb lesz. „Mindig ösztökélt minket a fölvetéseivel” – tette hozzá. „Személyiségében, gondolataiban nagyon hiányzik nekünk. Megpróbáljuk az ő kritikai gondolkodásmódját továbbvinni, semmilyen tekintélyt el nem fogadni” – zárta emlékező szavait a CEU professzora.

Az emlékezés fonalát Muraközy László vette vissza: „Antal László úgy tudott megdicsérni minket, hogy közben az egész tanulmányunkat át kellett írni.”

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Király Júlia rámutatott: válság van. Ha volt igazi válságszakértő közgazda, Antal László az volt. Tavaly márciusban már látható volt a válság, de a részletek nem. Azt lehetett hinni, hogy működőképes marad az ország. Ma már tudható, hogy elkerülhetetlen volt, amibe Magyarország belezuhant. „Ez a recesszió nem lokális, hanem nagyon is globális. Amíg az Egyesült Államokban a házárak nem mennek föl, addig Németország nem éri el a mélypontot és addig Magyarországon sem várható a kilábalásnak még a kezdete sem” – mutatott rá a világválság összefüggéseire a rendre biciklivel közlekedő jegybanki alelnöknő.

Magyarország finanszírozásával kapcsolatban Király megjegyezte: „nagy nehézségekbe ütközik”. Míg a nálunk szerencsésebb országokban lehet a Keynes-féle terápiát alkalmazni, nálunk ez nem megy. Hozzátette: a reformok elmaradásának most érezzük meg igazán a következményeit.

A most megjelent kötetről Király úgy fogalmazott: nem adja meg „az egy tuti igaz receptet” a kilábalásra. Egy hónappal ezelőtt a könyv szerzői arra jutottak, hogy „talán ez az ország mégsem megy csődbe” és megtalálja a válságból a lehetséges kiutat – zárta gondolatait a jegybankalelnöknő.

Török Ádám akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja, az MTA Gazdaság- és Jogturományok Osztályának elnöke, könyv társszerzője a kötet kétségkívül legismertebb tanulmányával kapcsolatban azt mondta: Bokros Lajos – a szerzők közül egyébként az egyetlen élő, aki nem volt jelen a kerekasztal-beszélgetésen – a populizmus közgazdaságtudományi változatát írta le.

Muraközy a volt pénzügyminiszter tanulmányáról azt mondta: általánosan fogalmaz, Török Ádámé viszont – kifejezetten egy adott témára, a felsőoktatásra fókuszálva – részletesebb. Úgy folytatta: lényegesen jobban állna az ország, „ha az elmúlt hét évben a gazdasági vezetés csinált volna valamit”. „Nekünk Mohács kell” – idézte Muraközy Adyt, majd a magyar mentalitást jellemezve Ady A perc-emberkék után című, 1913-as verséből idézett, hangsúlyozva annak ma is aktuális voltát:

Otthon bolondját járja a világ, / Majmos, zavaros, perces, hittelen, / Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn, / Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák.

Szegő Péter