Ezzel együtt a Magyar Nemzeti Banknak továbbra is nagyon óvatos kamatpolitikát kell folytatnia, mert meg kell győznie a külföldi befektetőket arról, hogy a magyar jegybank tisztában van a kamatcsökkentés kockázataival - hangsúlyozta az elnök.

A rendezvényen egy kérdésre Simor András elmondta: ha 2009-ben a külföldi befektetők egyáltalán nem fektetnének magyar állampapírokba, az IMF-hitel akkor is fedezetet jelentene Magyarország külső finanszírozására.

A Nemzetközi Valutaalap hitele esetében eredetileg a rendelkezésre állási időszak lejáratát 2009 végére akarták datálni, de a tárgyalások idején az IMF maga ajánlotta a 2010. március végi határidőt. Simor András hangsúlyozta, hogy személy szerint ő ennek jobban örül, mert így a választási időszak előtt is szigorú fiskális politikát kell folytatni.

A jegybank saját kamatelképzelései a befektetői elvárások, illetve a hazai gazdasági szereplők várakozásai között vannak. A befektetők nyilván a magasabb kamatokban érdekeltek, míg a hazai cégek sokszor azt mondják, magasak a kamatok, és ez nehezíti a vállalkozások finanszírozását.

A jegybank elnöke azonban megerősítette: az október végi napokban a jegybank 300 bázispontos alapkamat-emelésére szükség volt, hogy kivédjék a forint elleni spekuláció negatív hatásait. Azóta a piac megnyugodott, a forint árfolyamszintje visszatért a nyár végi mértékhez, illetve a korábbi időszakhoz képest mérséklődtek az állampapírpiacon a hozamok.

Simor András szerint a jegybank továbbra is folyamatosan figyeli a nemzetközi pénz- és tőkepiacokat, illetve a hazai gazdaság mutatóit, ezek ismeretében igen óvatosan kezeli a kamatcsökkentés kérdését.

Az MNB elnöke megismételte azt a napokban hangoztatott véleményét, miszerint nincs pénzhiány a magyar bankrendszerben, sőt az MNB rendelkezésére álló adatok szerint a bankszférában az idei utolsó negyedévben ezer milliárd forinttal több a likviditás, mint a megelőző három hónapban.

Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a bankok a jelenlegi körülmények között inkább a lakossági piacot részesítik előnyben, a vállalatok tevékenységének finanszírozását még mindig nagyon kockázatosnak tartják, de a jegybanki adatsorok azt mutatják, van elég pénzük a hazai bankrendszer tagjainak. Éppen ezért az MNB szakértői olyan konstrukciókon gondolkodnak, amelyekkel ösztönözni tudják a hazai hitelintézeteket a vállalkozások, köztük a kis- és közepes cégek pénzellátására.

A MNB elnöke kiemelte: a pénzpiaci pletykák ellenére tévhit az, hogy az itteni bankok nyugat-európai, illetve amerikai anyabankjai jelentős forrásokat vontak volna ki a magyarországi bankszektorból. Annyi azonban kétségtelen, hogy kockázatkezelésük szigorodott, napjainkban szigorúbb feltételekkel adnak kölcsönöket vállalkozásoknak, mint azt tették a megelőző időszakokban.

Simor András szerint, ha nem sikerül javítani a hazai cégek - köztük is a kis- és középvállalkozások hitelellátását -, akkor a jegybank várakozásai szerint rövid idő alatt akár 80-100 ezer fővel is emelkedhet a magyarországi munkanélküliek száma. A jegybanknak azonban kevés eszköze van arra, hogy meggyőzze a kereskedelmi bankokat a cégek finanszírozásának kibővítésére, mivel a kockázatkezelésük szabályairól anyagbankjaik döntenek.

Kérdésre válaszolva Simor András további reformlépéseket, illetve a versenyképesség javítására szolgáló intézkedéseket sürgetett az országban. Ha ezek hiányában a pénzügyi-gazdasági válság esetleges újabb hulláma érné el az országot, akkor az hasonlóan nagy gondokat okozna, mint ez év októberében - hangsúlyozta a jegybankelnök.

Elemzők körében is kellemes meglepetést okozott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett 4,2 százalékos novemberi inflációs adat. Trippon Mariann, a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. makroelemzője elmondta, hogy a mutató elmarad a 4,6 százalékos piaci konszenzustól és a CIB 4,4 százalékos előrejelzésétől is. Az elemző kiemelte, hogy az élelmiszerek esetében alig volt áremelkedés, a benzinár jelentős mértékben csökkent, és a havi árindex a szolgáltatások esetében negatívba fordult át. Mindezek ellensúlyozták a lakossági gázáremelés inflációs hatását - tette hozzá.

Trippon Mariann szerint kedvezőek az inflációs kilátások, jövőre az áremelkedési ütem további csökkenése várható. Ennek okai közül kiemelte az importált inflációs nyomás enyhülését, az olaj- és energiaárak várható további csökkenését, valamint a recessziós környezet miatti gyenge belső kereslet hatását. A CIB elemzője arra számít, hogy az MNB középtávú inflációs célja már 2009-ben teljesülhet, ami teret engedhet az alapkamat fokozatos csökkentésének.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. makroelemzője szerint a kedvező áremelkedési ütem elsősorban az üzemanyagárak közelmúltbeli drasztikus esésének, másodsorban pedig a 2007 végén-2008 elején bekövetkező élelmiszer- és energiaár-robbanás miatti magas bázis hatásának köszönhető. Az elemző úgy vélte, hogy a vártnál alacsonyabb mutató az eddigi várakozásoknál is gyorsabb kamatvágást tesz lehetővé.

Suppan Gergely szerint az energia-, olaj- és nyersanyagárak további esése kedvezően hat majd az inflációra csakúgy, mint a belső fogyasztás visszaesése és a magyar GDP várható zsugorodása. Mindezek következtében az elemző arra számít, hogy 2009-ben 3 százalék alá csökkenhet a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon.

Az OTP Bank elemzői szerint fontos elem az infláció mérséklődésében, hogy a piaci szolgáltatások igazított éves árnyomása is tovább enyhült. Ugyanakkor kiemelik: a trendinfláció ezzel együtt enyhén emelkedett, ami mögött elsősorban a gyengülő forint hatása áll – ebben a tekintetben a jövő év közepéig-kétharmadáig nem számítanak javulásra (azaz a gyenge forintnak addig mindenképpen inflációnövelő hatása lesz).

Az OTP elemzői 2009-re 1,2, 2010-re 1,4 százalékos éves átlagos inflációt várnak, ami már 2009-re az inflációs cél komoly "alullövését ígéri". Ezzel összhangban az a véleményük, hogy a novemberi inflációs adat növeli egy újabb 50 bázispontos kamatvágás valószínűségét a monetáris tanács december 22-i ülésén.

A Generali Alapkezelő szerint az infláció csökkenése mindenképpen folytatódni fog, az energiaárak óriásit zuhantak az elmúlt négy hónapban és ennek hatása csak fokozatosan jelentkezik a fogyasztói árindexben. Ugyanakkor a potenciálistól nyilvánvalóan elmaradó gazdasági növekedés, a lakossági fogyasztásban jelentkező keresletcsökkenés szintén az árak emelkedése ellen hat.

A Generali Alapkezelő korábban azt várta, hogy 4 százalék körüli szintre csökken az év/év alapon számított infláció decemberre, a novemberi adat fényében azonban úgy vélik, amennyiben nem változnak érdemben a leginkább meghatározó kondíciók, 2009-re elképzelhetőnek tartják, hogy 3 százaléknál is alacsonyabb legyen a drágulás üteme.

Önmagában az infláció, illetve annak várható pályája jóval alacsonyabb alapkamatot indokolna, ugyanakkor az ország sérülékenysége nem teszi azt lehetővé, hogy az MNB a fejlett piacok jegybankjaihoz hasonló nagy léptekben csökkentse az irányadó kamatszintet - véli a Generali Alapkezelő elemzője.

Vizkelety Péter, az alapkezelő csütörtöki közleményében kifejti: egy ilyen lépés a forint árfolyamának stabilitását veszélyeztetné, ugyanakkor az ország finanszírozhatóságát is kérdésessé tenné. A jegybank kommunikációja alapján a decemberi ülésen újabb kamatcsökkentés várható, a Generali Alapkezelő porgnózisa szerint az alapkamat 10 százalékos szinten búcsúztatja az óévet. Ha az elkövetkező másfél hétben újabb pozitív hírek látnak napvilágot, akkor az sem kizárt, hogy a Monetáris Tanács egy 100 bázispontos vágást is megkockáztat.

Londoni elemzők szerint az infláció valószínűleg rövid időn belül, már a jövő év korai szakaszában visszatér a 3 százalékos célszint környékére, bár a jegybanki kamatenyhítés mértékét a továbbra is erős piaci kockázatkerülés korlátozhatja.

Londoni felzárkózó piaci elemzők előzetesen jóval 5 százalék alá várták az éves összevetésű novemberi magyarországi inflációs ütemet, de az adatismertetés előtt kérdezett, illetve előrejelzéseikben szemlézett tíz nagy londoni befektetési és gazdaságelemző ház egyike sem jósolt ilyen mértékű csökkenést az előző havi, 5,1 százalékos éves ütemről. A prognózisok 4,3-4,8 százalékos sávban mozogtak, 4,58 százalékos áltaggal.

Nicholas Kennedy, a 4castweb londoni gazdaságelemző cég közép-európai közgazdásza a novemberi inflációs adatok ismertetése után azt mondta: nemcsak az infláció lassulásának ténye, de a dezinfláció szerkezete is igen kedvező. A szakértő kiemelte, hogy az olajárak mellett az élelmiszerárak és a szabályozott körön kívüli, piaci szolgáltatási árak egyaránt jelentősen hozzájárultak a drágulási ütem jelentős csökkenéséhez. Kennedy szerint mindezek alapján valószínűsíthető, hogy az éves ütemű magyarországi infláció már 2009 első felében a 3,00 százalékos célszintre lassul vissza.

A várható további pénzügypolitikai pályára vonatkozó kérdésre a 4castweb londoni elemzője azt mondta: az valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a december 22-ei rendes kamatdöntő ülésen végrehajt még egy enyhítést az e héten bejelentett váratlan, fél százalékpontos csökkentés után, a távolabbi kilátások megítélése azonban a "még mindig igen nagy" kockázatkerülési hajlam miatt "bonyolult". Kennedy egyelőre nem is bocsátkozott 2009 végi kamatszint-előrejelzésbe.

Christine Li, a Moody's Inverstors Service hitelminősítő gazdaságelemző szolgálatának (Moody's Economy.com) londoni közgazdásza az inflációs adatismertetés után viszont úgy vélte: a jövő év végén az alapkamat 7,00 százalék lesz a mostani 10,5 százalék helyett. Hozzátette: a ház prognózisa szerint az éves összevetésű drágulási ütem 2009 második felében 3,5 százalékra csökken.

A londoni elemzői közösségben vannak ennél jóval agresszívabb magyarországi kamatcsökkentési becslések is. A legerőteljesebb jóslatok között van a Merrill Lynch bankcsoporté, amely minap Londonban kiadott térségi előrejelzésében azt írta: várakozása szerint 2009-ben a magyarországi jegybanki kamatszint 5,50 százalékra csökken.

Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési és elemző csoport globális feltörekvő piacokért felelős stratégája és főközgazdásza az e hét eleji, soron kívüli kamatcsökkentés után szintén azt mondta: 5,00-6,00 százalékpontos további magyarországi kamatcsökkentést is lehetségesnek tart egy éven belül.