2008. október. 28. 10:39 MTI Utolsó frissítés: 2008. október. 28. 16:31 Gazdaság

FT: elapadhat az IMF segítségre fordítható tartaléka

Hamarosan szűkössé válhat Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi muníciója, főleg abban az esetben, ha még egy-két nagyobb feltörekvő gazdaság a szervezet segítségére szorul, áll a Financial Times keddi elemzésében.

A londoni üzleti napilap szerint jóllehet az elmúlt években „viszonylagos béke honolt” a felzárkózó térségben, „a globális pénzügyi rendszer magánhadseregei” sokkal gyorsabban duzzadtak, mint az IMF „lőszertára”.

A Valutaalapnak 200 milliárd dollárnyi könnyen mozgósítható pénze van, és még további 50 milliárd dollárt tud gyorsan felhajtani.

Simon Johnson, az IMF volt főközgazdásza – jelenleg a tekintélyes amerikai egyetem, a Massachusetts Institute of Technology tanára – azonban azt mondta a Financial Timesnak, hogy ezek az összegek „viszonylag csekélyek”.

Johnson szerint az IMF akkor lehetne komoly globális szereplő, ha lenne például kétezer milliárd dollárja. „De 200 milliárd dollár nagyon gyorsan elmehet. Sok ország van olyan helyzetben, mint Ukrajna, és elég egy vagy két igazán nagy (segítségre szoruló) ország ahhoz, hogy ez a pénz elfogyjon” – mondta a szakértő a Financial Timesnak.

Jonhson szerint – tekintve a bajban lévő országok számát – az IMF valószínűleg már elkönyvelte, hogy a következő néhány hónapban 200 milliárd dolláros tartalékának mintegy negyedét fel kell használnia.

Ken Rogoff, az IMF egy másik volt főközgazdásza azt mondta a londoni napilapnak: a Valutaalapnak ahhoz van elégséges pénze, hogy aktív szerepet játszhasson a kisebb, szegényebb feltörekvő gazdaságokban. Arra azonban nem elégségesek a forrásai, hogy utolsó hitelezői mentsvárként lépjen fel olyan méretű országokban, mint Brazília, Törökország vagy Argentína.

Gordon Brown brit miniszterelnök keddi Downing Street-i sajtóértekezletén szintén azt mondta: jóllehet az IMF már közölte, hogy segítséget nyújt Magyarországnak és Ukrajnának, ennél azonban átfogóbb megoldásra van szükség, mivel a tőkeáramlás globálissá válása, valamint a jelenlegi válság mérete és természete miatt "ezúttal más a helyzet, mint korábban".

Az IMF-nek 250 milliárd dollár áll rendelkezésére, de nem biztos, hogy ez elég lesz, és egyre egyértelműbb, hogy jelentős pótlólagos forrásokra van szükség - mondta a brit kormányfő. Brown szerint helyes lenne, ha e hozzájárulásokat olyan, jelentős tartalékkal és többletekkel bíró országok ajánlanák fel, mint Kína, vagy az Öböl menti olajállamok.

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő éppen kedden Londonban közzétett összesítése szerint a nagy olajexportáló országok exportbevétele tavaly 1259 milliárd dollár volt a 2002-ben mért 412 milliárd dollár helyett.

A brit kormányfő a keddi londoni sajtótájékoztatón kijelentette: néhány napon belül beszélni fog a kérdésről Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnökkel, a hétvégén pedig az Öböl-térségbe látogat, és ottani tárgyalásain is napirendre kerül ez a téma.

A Financial Times által idézett elemzők egyöntetű véleménye szerint a Magyarország számára formálódó finanszírozási csomagba valószínűleg beszáll az osztrák, a német és az olasz kormány is, mivel e három ország bankjai birtokolják a magyar pénzügyi szektor zömét.

Ugyancsak a hétfői Financial Times közli az amerikai Jeffrey Sachs közgazdász professzor elemzését, amely szerint az amerikai Federal Reserve-nek, az euróövezeti jegybanknak (EKB) és a japán központi banknak kellene összehangolt módon likviditásjavító devizaswap-lehetőségeket megnyitnia az olyan fő feltörekvő gazdaságok számára, mint Magyarország, Lengyelország, Törökország vagy Brazília, tartalékaik leapadásának elkerülése végett.

Sachs szerint az IMF-nek kevés feltételhez kötött hiteleket kellene nyújtania minden olyan országnak, amely ezt igényli, Pakisztánnal kezdve.

zöldhasú
Hirdetés