A kelet-európai átalakulás finanszírozására 1991-ben létrehozott EBRD Londonban kiadott értékelése szerint a magyar kormány már megmutatta, hogy tartósan elkötelezett az általa 2006-ban kezdett költségvetési konszolidáció mellett.

A bank üdvözölte a magyar gazdaság megsegítésére tett nemzetközi erőfeszítéseket, és közölte: "eseti alapon" fel fogja mérni magyarországi partnerei finanszírozási és tőkeigényét, és együttműködik velük mérleghelyzetük erősítése végett.

Az EBRD egyelőre nem közölte, hogy ez milyen mértékű pótlólagos finanszírozást jelenthet a részéről, és az állásfoglalásban nem szerepelt becslés az IMF-hitelkeret méretére sem.

Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint az Ukrajnának jóváhagyott 16,5 milliárd dolláros keret alapján - ha Magyarország esetében is mércének tekinthető az ukrán IMF-kvóta és a most megajánlott segítség aránya -   Magyarország 12-12,5 milliárd dollár lehívható készenléti hitelhez juthat a Valutaalaptól.

A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege már az IMF-megállapodás hétfői híre előtt, több elemzésében is azt írta: Magyarország - az euróövezeti jegybank (EKB) 5 milliárd eurós devizaswap (-csere) keretén felül - a IMF-től szükség esetén akár 10-12 milliárd dollár kölcsönt is kaphat, és ez együtt már több mint elégséges a jövő évi külső törlesztések és a folyómérleg-hiány fedezéséhez, úgy, hogy a devizatartalékok "több mint a fele még meg is marad".

Az EBRD tavalyig összesen 1,8 milliárd euró finanszírozást nyújtott Magyarországnak, azonban már jóval a jelenlegi piaci felfordulás kezdete előtt megkezdte tevékenysége súlypontjának áthelyezését az EU-taggá vált közép-európai kedvezményezett országokból a kevésbé fejlett keleti-délkeleti térségbe.

A bank tavaly 5,6 milliárd euró új finanszírozást folyósított a kedvezményezett országoknak, és az összeg több mint 90 százaléka a 2004-ben uniós taggá lett nyolc közép- és kelet-európai gazdaságon kívüli térségnek jutott.
  
Az EBRD tevékenységi területén belüli legfejlettebb országok - a közép-európai négyek, valamint Szlovénia és a balti köztársaságok - 2001-ben az új finanszírozásoknak még a 45 százalékát kapták.
   
Ebben az országcsoportban az EBRD 2007-ben 546 millió euró közvetlen finanszírozást és befektetést hajtott végre, 22 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
   
Az EBRD már két éve bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" bankból, vagyis azután nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra.
   
A folyamat eddigi leglátványosabb mozzanata az a tavaly októberi bejelentés volt, hogy a londoni bank 2008-tól nem hajt végre új befektetést Csehországban. Csehország így az első a kedvezményezett országok közül, amelyben az EBRD befejezte közvetlen finanszírozási tevékenységét.
   
Tavaly már alig 38,7 millió euró volt a magyarországi új EBRD-finanszírozások értéke.
   
Thomas Mirow, a bank nyáron hivatalba lépett új, német elnöke azonban a múlt héten erőteljes hangvételű személyes levélben szólította fel a nyugati országokat a fejlett piacok pénzügyi válsága miatt nehéz helyzetbe került kelet-európai gazdaságok megsegítésére.
   
Mirow a részvényes kormányoknak küldött felhívásában azt írta: a fejlett piacok "példátlanul felerősödött" pénzügyi válságának átterjedése a kelet-európai térség néhány országában már az eddig elért vívmányokat veszélyezteti. Nem csupán a külső finanszírozásra szoruló gazdaságok, de olyan országok is kifejezetten sebezhetővé váltak a nemzetközi hitelpiaci kondíciók szigorodása miatt, amelyeknek gazdasági alapmutatói az elmúlt években erősödtek, állt az EBRD-elnök levelében.
   
Az EBRD vezetője már e levelében utalást tett arra, hogy a pénzintézet felvette a kapcsolatot a Nemzetközi Valutaalappal. Azt írta: az EBRD tisztában van azzal, hogy tőkéje és tevékenysége a jelenlegi helyzetben csak más partnerekkel, köztük kormányokkal és a Valutaalappal együttműködésben hozhat komoly eredményt, a bank ezért létrehozott egy "kommunikációs hálózatot" az IMF-fel az együttműködés fokozása végett.