A bankok egymás közötti hitelezése (bankközi hitelpiac) a jegybankok folyamatos likviditásélénkítő akciói ellenére teljesen befagyott, ami azt eredményezte, hogy a partnerkockázatokat a mai helyzetben a bankok képtelenek reálisan árazni. Ez nem is meglepő, hiszen az amerikai nagybankok csődjei után európai bankok is sorra „dobták be a törölközőt”. Ennek következtében a likvid pénzzel rendelkező bankok nem, vagy csak nagyon magas kamat ellenében hajlandók kölcsönözni, ami a tőke egészséges allokációját teljesen lebénította és az egyébként is forráshiánnyal küzdő bankokat még rosszabb helyzetbe sodorta. A bizonytalanság közben olyan mértékben fokozódott, hogy a pénzügyi szektorban ma már „mindenki gyanús”.

Így fordulhatott elő, hogy – szerencsétlen kommunikáció mellett – az OTP részvényeinek ára drasztikus mértékben esett a múlt hét folyamán. Ennek oka tisztán pszichológia. Elterjedt, hogy az OTP állami segítségre szorul. Ennek a rémhírnek volt is némi alapja; a kormány felkínálta segítségét a legnagyobb magyar banknak, azonban az OTP ezt elutasította, mondván, hogy nem szorul állami segítségre, mivel likviditási helyzete kiváló. Ennek ellenére a tőzsdei ár 3277 forintra esett… Ez az esemény világ tőzsdéinek életében csak egy momentum volt, de szemléletes példája annak, hogy milyen mértékben megcsappant a befektetői bizalom a pénzügyi szektor és általában a tőzsdei befektetések iránt.

Devizapiac

A devizapiaci események viharos gyorsasággal lejátaszódó változások színtere volt a múlt héten. A dollár erősödése minden korábbi várakozást felülmúlt.

Trend maradt a hosszú távú dollárerősödés, de a gyors erősödésben 1,4350 körüli szintig még mindig marad a trend, változást egy ilyen gyengülés sem hoz. Ebből pedig az következik, hogy minden eddiginél kockázatosabb a piac, így a devizapár mozgására építő befektetési stratégia is.

Szemléltetésképpen készítettünk egy olyan chart-ot, amely az EUR/USD napi változásait mutatják.

Az ábra azt mutatja, hogy a keresztárfolyam változékonysága jelentős mértékben emelkedett, ami azt jelenti, hogy egy adott időpontban indított befektetés eredménye szélsőségesebben alakult a közelmúltban, mint a korábbi időkben bármikor. Ez maga a kockázat!!! A devizapiacon a magas tőkeáttétel miatt az elmúlt hetekben igen könnyen elfogyott a fedezet a rossz irányba nyitott pozíciók mögül.

Amikor tehát az mondjuk, hogy nem ajánljuk a devizapárra alapozott befektetéseket, akkor – mint látható – nem arról van szó, hogy nem vagyunk képesek véleményt alkotni, de előrejelzésünk megbízhatósága igenis csökken akkor, amikor ilyen drasztikus változások történnek a piacon. Ilyen esetekben ezért véleményt ugyan mondunk, de nem ajánlunk befektetéseket. Az előzőekben foglaltakhoz ragaszkodva tehát, nem ajánlunk befektetéseket ez EUR/USD devizapár esetében.

A hazai piaci események sem voltak mindennapiak. Az OTP-ről elterjed pletyka hatása a forintpiacra is hatott, hiszen egy esetleges bankmentő akció a hazai költségvetés szinte teljes ellehetetlenülését hozta volna, amellett, hogy a kormány a nemrég kialakított jövő évi költségvetési tervezetet már így is kénytelen módosítani, mivel a korábbiakban várt három százalékos gazdasági növekedés biztosan nem tartható, amikor az exportpiacainkon vaskos visszaesés várható. A módosításról szóló tájékoztatás időzítése nem volt szerencsés – bár kérdés, hogy mikor máskor lehetett volna bejelenteni -, mert a forint ellen spekulálók számára csak újabb lökést adott a forint eladása tekintetésben, miközben a forint vevői oldalán állókat elbizonytalanította. A hatást erősítette az, hogy a forint egyébként is gyengülő trendben van – és volt – a vezető devizákkal szemben. Így tehát technikai értelemben indokolható volt a forint drámai értékvesztése. De mi okozta a hirtelen gyengülést, amikor a kedélyek már éppen csillapodóban voltak a devizapiacokon? Pont az, hogy kissé nyugodtabb mederben folyt a kereskedés a világ devizapiacain és megtörtént az, amiről nem is olyan régen írtunk már. Nevezetesen, hogy a „hazai piaci viszonyok sem mentesek a feszültségtől, mégis azt látjuk, hogy a vezető devizapárok mozgásaitól jelentősen elmarad a forint mozgása. Ennek továbbra is az lehet az oka, hogy a nagy befektetési házak, a professzionális befektetők ma nem képesek a kisebb piacokra koncentrálni, miközben a kockázatos termékekbe (mint a forint is) nem szívesen vállalnak föl semmilyen pozíciót. Ezen kívül a likviditási problémák miatt nem is igen van rá likviditásuk…”

Nos, a helyzet kissé stabilabb lett a fejlett piacokon, miután a jegybankok és a kormányok összehangolt intézkedéssorozata hatására a befagyott bankközi piacokon élénkülés jeleit láthattuk. Miután a hazai problémák oldódtak a fejlett piacokon, azonnal azt kezdték el vizsgálni, hogy melyik lehet a „leggyengébb láncszem” a világ kicsi, ám nyitott gazdaságai közül. A választás nem volt ok nélküli…

A hazai makrogazdasági helyzet a hiányadatok tekintetében ugyan javulást mutat, de az az exportorientált ország, amelyik az export piacaik szárnyalása idején sem képes növekedési többletet felmutatni, a gazdasági válság időszakában igen könnyen a vesztesek között találhatja magát. Az alapelképzelés tehát ez volt a hazai piacot ért támadáshoz, de a részvényárak fennálló csökkenő trendje, valamint a forint - immár tartós – gyengülése technikai alapot is adott. Ez figyelmeztető jel a jövőre nézve!

Korábban azt vártuk, hogy a volatilitás csökkenni fog, ehelyett azonban tovább emelkedett, ami szintén a fent említett okokra vezethető vissza. A továbbiakban viszont arra számítunk, hogy a forint jegyzése visszatér a korábbi trendvonalak által határolt mezőbe, mivel a G7 vezetők, valamint az európai országok megállapodási az uniós országok esetében segítséget jelent.

Ma két lehetséges verziót látunk: egyrészt a dollárral szemben 170-ig, míg az euróval szemben 242-ig is erősödhet a forint, de még ekkor is a gyengülő trendben marad, vagy a forint erősödik, de a trend felső vonalára simul, ami azt jelenti, hogy a dollárral szemben 182 körül, míg az euróval szemben 251 körül alakul a következő napokban a forint jegyzése.

Az első eset a jobbik, mert ekkor a korábbi, enyhén ereszkedő trendbe kerül, de a második verzió esetén a forintot a közeljövőben is heves támadások érhetik, az árfolyamvesztés rohamos lehet. Ma az első verziót látjuk valószínűbbnek, így egyelőre nem javasolunk pozíciófelvételt a forint esetében a fejlett piaci devizákkal szemben. Amennyiben az első esetben megjelölt szintekre kerül a jegyzés, akkor viszont a forint eladása javasolható.

A fejlett piaci kötvények szárnyaklása tovább tartott, mivel a tőke ma mindenekelőtt a biztonságot keresi. A hozam csak másodlagos kérdéssé degradálódott ezekben a válságos időkben. A tízéves amerikai államkötvények hozama ennek ellenére emelkedett, mivel a bankközi hitelek állami garanciája azt eredményezte, hogy a befektetők a bankközi piacra áramoltatják tőkéjüket. A hozam 3,4 százalékról 3,8 százalékra emelkedett. Közben a 13 hetes kötvények hozama 0,2 százalékra csökkent, ami azt mutatja, hogy a rövid papírok iránti kereslet nem csökken. Így azt látjuk, hogy rövid távon az összehangolt jegybanki alapkamat-csökkentés hatott, azonban a hosszú papírok esetében a gazdasági kilátások vezérlik a piacot. Ezek pedig továbbra sem javulnak… A német tízéves kötvények hozama is emelkedett, de csak kisebb mértékben, hiszen az már korábban is 4 százalék körül alakult.

A hazai piacon nem volt ilyen „unalmas” a kereskedés: a piac brutális volt; 100-240 bázispontos hozamemelkedést láttunk!

Ezúttal egy hosszabb időszakot felölelő chartot készítettünk, mivel itt látható, hogy a hozamok emelkedése egy hosszabb folyamat része, de – csakúgy, mint a forint esetében – a piac túlreagálta az eseményeket, illetve spekulatív támadás történt ebben a szegmensben is. A hozamok ilyen emelkedését csak 2003-ba tapasztalhattuk, amikor a jegybank rövid időn belül 300 bázispontos kamatemelést volt kénytelen végrehajtani.

Ma messze az átlagot meghaladó hozam mellett folyik a kereskedés, miközben a hosszú távú fundamentumok – a romló kilátások mellett sem – indokolják a hozamok ilyen mértékű emelkedését. Ezért továbbra is a hazai állampapírok fokozatos vételét javasoljuk. Állományuk ma már elérheti a teljes befektetéseken belül az 50-60 százalékot is. A többi eszközt ma leginkább rövid lejáratú állampapírban érdemes tartani, míg tíz százalékot már elérheti a részvények aránya.

De mi történt a részvénypiacokon, ami miatt azt gondoljuk, hogy már érdemes lehet a portfolióban tartani a kockázatos eszközökből?

Ajánlások

Állampapír piac: állampapírok: Hazai kötvények: Vétel: 0-1 év Gyűjtögetés: 3-5-10 éves papírok Vállalati kötvények: eladás Nemzetközi részvénypiac: EU részvények: kivárás USA részvények: kivárás Orosz részvények: kivárás Egyéb feltörekvők: kivárás (KKE bankrészvények óvatos vétel!) Hazai részvénypiac: Hazai részvények: kivárás Befektetési alapok: Hedge fundok (melyek negatív korrelációt mutatnak a kötvény és a részvény piacokkal), de amelyek short pozíciókra építik fel stratégiájukat, azok ma nem ajánlhatók, míg a short-tilalom fennáll.

A részvénypiacokon óriási eséseket láthattunk, majd – miután a jegybankok összehangolt kamatvágást hajtottak végre, az egyes államok teljes garanciát jelentettek be a bankközi hitelekre, valamint újabb mentőcsomagok terveivel álltak elő – erős emelkedésbe fogtak a piacok. Ennek oka egyértelműen az, hogy ma már a befektetőket sikerült meggyőzni arról, hogy a bankrendszer megmenthető. Ez eddig rendben is van, de mi lesz a jövőben?

A gazdasági recesszió réme továbbra is ott lebeg a fejünk fölött, mivel a bankrendszer megmentése – immár sokadszor írjuk le – nem jelent egyet a gazdasági válság megoldásával! Sőt, a bankközi hitelek állami garanciája konzerválhatja az eddigi hibás hitel-kihelyezési gyakorlatot is. Az állami garancia mellet nyújtott hitelek árazása ugyanis kedvező lehet, ami csökkenti a bankközi kamatokat, ugyanakkor éppen a garancia okán a bankok nem feltétlenül árazzák be a valós partnerkockázatot, hiszen a kihelyezett hiteleik visszafizetése minden körülmények között garantált. Így tehát a piaci folyamatokba történő beavatkozás azt eredményezheti, hogy az egészséges bankok egy elbírálás alá esnek azokkal, akik nem megfelelően működnek, így végső soron a problémákat csak elodázza, de nem oldja meg! És – sajnos – minél hosszabban elhúzódik a problémák megoldása, annál drágább lesz a megoldás…

Ebben a helyzetben jogos a kérdés; akkor miért gondoljuk azt, hogy ma már a befektetések tíz százaléka erejéig érdemes részvényeket tartani a portfoliókban? Azért, mert egyes piacok, részpiacok, szegmensek ma már olyan mértékben alulértékeltté váltak, hogy hosszabb távra (több mint egy év!) jelentős nyereséget hozó befektetési lehetőséget jelentenek. Azt viszont, hogy a „hisztéria” meddig tart (időben és árazásban), ma nem tudjuk megmondani, így ma még érdemes „szárazon tartani a puskaport”, illetve annak kilencven százalékát!

Technikai alapon emelkedést várunk, mivel azt gondoljuk, hogy a hosszú távú eső trendbe visszatér a piac. De a hosszú távú trend akkor is marad! Ma – egy szerencsésebb piaci környezetben – 18 000 pontig esély van az emelkedésre. Ez a hétfői napon (október 13-án) nap közben látott értékekhez mérten is 3000 pont emelkedés – ami nem kevés, de csak átmeneti jelenség marad, magas volatilitás mellett.

Az egyedi részvényeket tekintve ma azt látjuk, hogy az OTP részvényeit 3700-4000 forintos sávban érdemes megvenni, de egy 15-20 százalékos emelkedésben már ismét fel kell számolni a vételi pozíciókat.

Amennyiben a befektetői hangulatban – globálisan! – változás áll be, akkor meg lehet tartani a részvényeket hosszabb távra is, de csak akkor, ha a volatilitás csökkenését látjuk. A fentiekben azt látjuk, hogy eddig erősen emelkedett, ráadásul a vizsgált időszakban nem volt olyan periódus, amikor ilyen dinamikával emelkedik az árak változékonysága. Inkább az volt a jellemző, hogy egyes periódusokban határozott értékek között maradt. Történelmi tapasztalatokra alapozva ma már azt várjuk, hogy csökkenni fog a volatilitás, de ahhoz, hogy a korábbi értékekre álljon be, ahhoz több kell, mint az, hogy a bankok nem mennek tönkre (magukkal rántva a reálgazdaságot). A volatilitás csökkenéséhez – tartós emelkedés mellett – a gazdasági kilátások javulása is elengedhetetlen lenne.

Részvények árfolyama

Az egyedi részvények árfolyamát itt nézheti meg.

A többi hazai részvény tekintetében ma kivárást javasolunk, csakúgy, mint általában a fejlett és feltörekvő piacokon is. A bankszektor a fejlett piacokon továbbra sem ajánlható, míg a fejlődő térségekben (leginkább Közép-Európában) ajánlhatók vételre, melyek hasonló viselkedést mutatnak, mint az OTP.


Fürjes Szabolcs