A tőzsdén kereskedő szolgáltatóknak naponta be kell jelenteniük minden olyan, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) rendszerében teljesült short eladási ügyletet, beleértve a napon belüli ügyleteket is, amelyben a részvények darabszáma eléri vagy meghaladja az adott részvény BÉT-re bevezetett teljes részvénymennyiségének 0,01 százalékát.

Az adatszolgáltatási kötelezettség a 2008. szeptember 29. napjától 2008. december 31. napjáig terjedő időszakban teljesült ügyletekre vonatkozik. Az úgynevezett "shortolás" részvényeladást jelent a részvények előzetes birtoklása nélkül. Az árfolyamesésre játszó spekulánsok eladási pozíciót vesznek fel rövid határidőre, arra számítva, hogy visszavásárláskor alacsonyabb lesz az árfolyam. Az ilyen befektető sok esetben végig birtokon kívül marad: meg sem vásárolja, hanem a tényleges részvénybirtokostól az ügylet zárásáig kölcsönzi az eladott részvénycsomagot.

Az európai uniós országok tőzsdefelügyeletei az Európai Értékpapír Szabályozók Bizottsága (CESR) kezdeményezésére egységesen szigorították a short eladási ügyletek kezelését. A PSZÁF közleménye hangsúlyozza, hogy Magyarországon ez nem jelenti az ügyletkötések korlátozását. Egyes országokban azonban - Angliában és Németországban – ideiglenesen betiltották a short ügyleteket. Az unión kívül a New York-i tőzsdén és Oroszországban is megtiltották a shortolást a pénzügyi részvényekre.