A Monetáris Tanács túlnyomó többséggel a 8,5 százalékos alapkamat tartásáról döntött, miközben 25 bázispontos kamatcsökkentési javaslat is volt – mondta Simor András, a jegybank elnöke.

Az augusztusi 6,5 százalékos 12 havi inflációs adat megfelelt a jegybank várakozásának, látható, hogy az infláció az MNB augusztusi inflációs jelentésében megjelölt legvalószínűbb pályán mozog – vázolta fel a döntés hátterét a jegybank elnöke. Megjegyezte, hogy nemcsak a fogyasztói árindex csökkent augusztusban, de a maginfláció is, emellett az MNB által mért rövidbázisú infláció 3,5 százalékra mérséklődött. (Ezt a mutatót az MNB a havi fogyasztói árindexből alakítja ki, s azt jelzi, hogy 12 hónap múlva hogyan alakulhat az infláció.)

A második negyedévi 2,2 százalékos GDP növekedést elemezve Simor András jelezte: a növekedést nagyrészt rendkívüli tételek, például a mezőgazdaság, illetve az állami szektor bázistól eltérő kibocsátása húzta fel. A jegybank továbbra is úgy látja, hogy a gazdaság élénkülése lassan indul meg, ráadásul ezt a folyamatot kedvezőtlenül befolyásolja a világgazdasági konjunktúra – tette hozzá.

A versenyszférában folyósított bérek továbbra is 8-9 százalékkal nőnek, ami nincs összhangban az MNB inflációs céljával. Az is látszik, hogy a foglalkoztatottság csökken, adódik a következtetés: a megváltozott körülményekre a vállalatok nem a bérek visszafogásával, hanem létszámleépítéssel válaszolnak – hangsúlyozta Simor András. A Monetáris Tanács ülésről kiadott közleménye szerint az infláció mérséklésének reálgazdasági költségeit enyhítené, ha a gazdasági szereplők bérmegállapodásaikat az MNB inflációs céljával összhangban alakítanák ki.

A Monetáris Tanács döntésről kiadott indoklása szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása mindaddig indokolt, míg a nemzetközi és hazai folyamatok nem jelzik egyértelműen a felfelé mutató inflációs kockázatok tartós csökkenését. A Monetáris Tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció lassú csökkenése jellemzi. A monetáris politika számára releváns időhorizonton az infláció mérséklődését a negatív kibocsátási rés (a potenciálistól elmaradó GDP-növekedés) segítheti – fűzik hozzá, megjegyezve, hogy jelentősen nőtt a globális folyamatokból fakadó bizonytalanság.

Az európai konjunktúra lassulására utaló friss információk a testület szerint fokozták az alacsonyabb gazdasági növekedés irányába mutató kockázatokat. Az olajárak elmúlt hónapokban történt esése, amennyiben tartós marad, segítheti az infláció mérséklődését.

Simor András a Monetáris Tanács ülését követően kijelentette: a magyar pénzügyi rendszer stabil, a nemzetközi pénzügyi válságnak nincs közvetlen hatása a magyar bankrendszerre". Ez akkor is igaz, ha most már nemcsak amerikai, hanem európai pénzintézetek is bajba kerülnek – tette hozzá. A válság kihathat a magyar gazdasági növekedésre, így a költségvetési tervezetben a jövő évre rögzített 3,0 százalékos ütem kicsit túlzottnak tűnik – felelte az elnök, aki helyesnek vélte, hogy a miniszterelnök kérésére a Pénzügyminisztérium egy alacsonyabb GDP növekedési modellt is kiszámol.

Az amerikai piacokon tapasztalt rendkívüli pénzügyi megrázkódtatások hazai hatása többirányú és összességében bizonytalan eredőjű lehet a Monetáris Tanács szerint. Egyrészt, a hitelezési feltételek globális szigorodása, valamint az amerikai belső kereslet vártnál nagyobb mértékű visszaesése az európai konjunktúrára gyakorolt kedvezőtlen hatásán keresztül tovább ronthatja a hazai növekedési kilátásokat. Másrészt, a világgazdaság vártnál erőteljesebb lassulása az olaj-, élelmiszer- és egyéb nyersanyagárak visszafogásával kedvező hatású lehet a hazai inflációra. Harmadrészt, amennyiben a turbulenciák a globális kockázatvállalási hajlandóság visszaesését eredményezik, emelkedhet a forinteszközöktől elvárt kockázati prémium, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja az inflációs kilátásokat.

Londoni feltörekvő piaci elemzők a piac által egységesen várt hétfői kamattartási döntés után – főleg a globális pénzügyi felfordulás miatt – bizonytalanok abban, hogy az MNB mikor kezdi el az általánosan vár enyhítést. Egyes citybeli elemzők szerint továbbra sem kizárt az idei kezdet, és az euróövezeti gazdaság gyengülésének függvényében nem lehetetlen a 3 százalékpontig terjedő kamatcsökkentés sem a következő egy évre.

Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési társaság globális feltörekvő piaci főközgazdásza a magyar jegybank Monetáris Tanácsának hétfői ülése után azt mondta: a magyar pénzügypolitika elsődleges meghatározó tényezője az euróövezeti üzleti ciklus hanyatlása, és a pénzügyi szektorra nehezedő, növekvő nyomás. Magyarország kis, nyitott gazdaság, amely erősen függ az európai üzleti ciklustól, és nincs abban a pozícióban, hogy önmaga ellensúlyozza a Nyugat-Európából érvényesülő, ciklikus visszahúzó hatásokat. Ezért az euróövezet teljesítménye nemcsak egy tényezője, hanem az elsődleges tényezője is a jövőbeni magyar pénzügypolitikának, fogalmazott a szakértő. Sueppel szerint mindezek alapján a kamatcsökkentés még az idén elkezdődik, mértéke a következő 12 hónapban akár 2-3 százalékpont is lehet.

Az euróövezet gazdasági teljesítményéről egyre komorabb előrejelzések jelennek meg a Cityben. A Barclays Capital befektetési csoport legutóbbi prognózisa az eddigi makroadatok alapján azzal számol, hogy az euróövezeti GDP reálértéken, éves összevetésben stagnált a harmadik negyedévben, de a csökkenést sem zárják ki. A cég erősen lefelé módosította 2009-re szóló egész évi prognózisát is: most 0,7 százalékos GDP-növekedést vár az euróövezetben az eddigi 1,0 százalék helyett.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző háza – által Londonban kiadott, októberre szóló legújabb világgazdasági prognózis szerint nőtt az euróövezeti recesszió kockázata, bár a cég központi forgatókönyve még nem ez. Az EIU előrejelzése szerint az euróövezeti növekedés a tavalyi 2,6 százalékról az idén 1,2 százalékra, 2009-ben 0,8 százalékra lassul. A ház elemzői szerint e prognózisokat is jelentős, lefelé ható kockázatok terhelik.

Christian Keller, a Barclays Capital londoni feltörekvő piaci közgazdásza a hétfői kamatdöntés után mindazonáltal óvatosabban nyilatkozott a további magyar pénzügypolitikai kilátásokról.Ha nem lenne a globális pénzügyi zűrzavar, mindenképpen azt mondaná, hogy az MNB az idei negyedik negyedévben elkezdi a kamatcsökkentést. Keller szerint ez továbbra sem zárható ki, de nagyon nehéz a kezdés időpontjának megjóslása. Véleménye szerint az MNB-nek az euróövezeti teljesítményen kívül a határokon átnyúló banki finanszírozási folyamatokat is figyelnie kell. Az elemző szerint a ház jelenleg azzal számol, hogy 2009 végéig 7,00 százalékra csökken az MNB alapkamata.

A Dresdner Kleinwort londoni befektetési csoport hétfői elemzése szerint fontos tényezők akadályozzák a monetáris enyhítés azonnali kezdetét. A globális pénzügyi felfordulás nem tesz jót a kockázatvállalási hajlamnak, és ez fenyegeti a forintot is, amely az utóbbi negyedévben már 5,5 százalékot gyengült az euróval szemben. Ugyanilyen jelentős tényező a londoni Dresdner-elemzők szerint a belpolitikai patthelyzet, és a 2009-es költségvetéssel, valamint az adóreformokkal kapcsolatos, ezzel összefüggő bizonytalanság is. Ennek alapján a ház azt valószínűsíti, hogy a kamatcsökkentési ciklus kezdete 2009 elejére tolódik.

A Moody’s Economy, a Moody's Investors Service hitelminősítő gazdasági elemző szolgálata a hétfői MNB-döntés után kiadott londoni előrejelzésében azt írta: jóllehet a gazdasági növekedés "félénken ugyan", de gyorsulni kezdett, az infláció azonban még mindig magas, ezért a Monetáris Tanács "kivárási üzemmódban" van. A Moody's szerint a továbbiakban sok függ a nyersanyagáraktól. A ház kiemelte, hogy a globális nyersanyagpiac mértékadó árfolyammutatója, a Jefferies-Reuters CRB index július eleje óta 23 százalékot zuhant. Az infláció csökkenésének folytatódása esetére a Moody's Economy nem zárja ki az idei negyedik negyedévi kamatcsökkentést, de azt sem, hogy az első csökkentés 2009 első negyedévében lesz.

Simor András MNB-elnök, aki nemrégiben Londonban befektetőkkel és elemzőkkel találkozott, látogatása során maga is kiemelte a nyersanyagárak jelentőségét. Azt mondta: a jelenleg érvényes, augusztusban kiadott inflációs előrejelzés 137 dolláros hordónkénti olajárat vett figyelembe, az azóta bekövetkezett "hatalmas zuhanásnak" azonban – ha minden más tényező változatlan marad – "valószínűleg következményei lesznek" a novemberben esedékes új előrejelzésben, a dollár időközben végbement erősödésével együtt is.