Az EU költségvetéséhez Magyarország 2004-ben 133 milliárd, 2005-ben 215 milliárd, 2006-ban 213 milliárd, míg 2007-ben 189,5 milliárd forinttal járult hozzá. Ugyanakkor az unióból támogatásként a csatlakozás évében – 2004-ben – 171 milliárd, míg tavaly már 459 milliárd forintot kapott. Az egyenleg tehát mindvégig pozitív az ország javára. A múlt évi befizetésből legnagyobb tétel a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) arányában járó összeg, amely 135,6 milliárd forint volt. A beszedett áfából 34,9 milliárdot kellett átutalni az EU kasszájába – állapította meg az ÁSZ.

A vizsgálatra az unió kezdeményezésére került sor, miután 2005-ben Stockholmban a számvevőszéki elnökök megerősítették azt az elhatározást, hogy a független nemzeti szervezetek minden évben ellenőrizzék az uniós pénzek felhasználását. Tavalyról már kilenc nemzeti számvevőszék készített jelentést.

A 2000 és 2006 között felhasználható 1 milliárd 995 millió eurós támogatási keretnek éppen felét költötte el Magyarország. Ezzel az újonnan csatlakozó országok közül a 3. helyen, míg a teljes mezőnyben a 19. helyen állt.

A tavalyi támogatások legnagyobb három tétele a következő: a Nemzeti Fejlesztési Terv kapta az uniós támogatások 45,6 százalékát, a legelmaradottabb területek felzárkóztatását szolgáló kohéziós alapra 20,6 százalék, míg a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervre 11 százalék jutott. Legnagyobb az elmaradás a Nemzeti Fejlesztési Tervnél, mivel csúszott sok projekt indítása.

A nemzeti költségvetésekben nem szerepelnek a mezőgazdasági uniós támogatások, mivel ezeket közvetlenül a termelők kapják. Ennek az összege tavaly – a számvevőszék kimutatása szerint – 139,2 milliárd forint volt. Az intervenciós felvásárlás megelőlegezése viszont része a költségvetésnek. Miután az EU 2007-ben értékesítette a korábbi években felvásárolt készleteket, az intervenciós rovaton 184,8 milliárd forint többlet keletkezett a magyar zárszámadásban.