Tállai András szerint a kormány most benyújtott terjedelmes javaslata, amely százhatvan oldalon harminc  törvény módosítását kezdeményezi, tele van olyan részletekkel, amelyek biztosan nem szerzik meg a parlament többségének támogatását. A két politikus kiemelte, a javaslat az adócsökkentések mellett jelentős adóemelő tételeket tartalmaz.

Alkotmányossági aggályok?

Számos olyan adóemelési és kedvezménymegvonási passzust tartalmaz a most elkészült adócsomag-javaslat, amelyek alkotmányossági kételyeket is felvetnek - írja a szombati Magyar Nemzet. A napilap cikkében kiemeli, hogy a változtatások egy része a szakértők szerint nagy eséllyel az Alkotmánybíróság elé kerülhet. Az egyik ilyen tétel a cégautóadó módosítása lehet, amelynek értelmében ezentúl vagyonadó formájában negyedévente kellene fizetni közterhet, amelynek alapja a gépkocsi értéke lenne. A lap által megszólaltatott Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young igazgatója szerint előállhat a kettős adóztatás esete. A gépjármű után eddig is fizetni kellett az úgynevezett gépjárműadót (súlyadót), így azon autók után, amelyekre egy cég költséget számol el, gyakorlatilag dupla terhet fizetnének. A másik probléma az igazgató szerint a vállalkozások közötti bankon keresztül történő utalásának előírása lehet, amely a százezer forint feletti tételekre vonatkozva. A szakértő szerint a munkabérek bankszámlára utalásának kötelezővé tétele sem segítene kifehéríteni a gazdaságot, a feketepénzeket továbbra is zsebbe kapnák a munkavállalók.

Mádi László és Tállai András szavaiból az derült ki, hogy szerintük az adóteher-csökkentések sem jó koncepció alapján készültek. Mint mondták, a 140 ezer forint alatti jövedelmekre vonatkozó 5 százalékos járulékcsökkenés például azt a veszélyt hordozza magában, hogy a vállalkozások számára nem lesz cél 140 ezer forintnál magasabb bért adni. Befagynak, ez alatt a szint alatt sűrűsödnek majd a bérek - figyelmeztetett Mádi László. Tállai András hozzátette: ebből az következik majd, ami az adómentes minimálbér esetében történt, hogy fél éven belül 500 ezerrel többen voltak bejelentve minimálbérre, mint előtte. Így az is előfordulhat, hogy a költségvetés a csökkentés miatt rosszabbul jár, mert a jelenlegi 160-180 ezer forintos bért 140 ezerre viszik le, a különbözetet pedig a munkáltató más formában fizeti majd ki - tette hozzá.

Az MTI azon kérdésére, hogy megoldás lehet-e a Matolcsy György által javasolt többkulcsos munkáltatói járulék, ahol a felső kulcs 20 százalék, a középső 10-15 százalék körüli, az alsó pedig nulla százalékos lenne és a végzettség, illetve a munkaerőpiaci helyzet határozná meg ki milyen kulcsba kerül, Mádi László elmondta: ezt a javaslatot "a párt hivatalos álláspontja nem karolta fel". A személyi jövedelemadó ügyében Tállai András a sávhatár módosulását igazságtalannak tartotta, mert ugyan a 140 ezer forint feletti jövedelmeknél havi 4500 forinttal csökken az adóteher, azonban nem változik semmi annak a több mint kétmillió embernek, a legrászorultabbaknak az esetében, akik 140 ezer forint alatt vagy a minimálbér körül keresnek.

Szerinte szintén a munkavállalókat érinti majd hátrányosan, hogy a kormány az egészségügyi hozzájárulást kiterjeszti a természetbeni juttatásokra, amelyek körébe többek között az üdülési csekk, az étkezési utalványok, a ruházati támogatás, a bérlettámogatás, az iskolakezdési támogatás vagy az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás tartozik. Mint mondta, a munkáltató nem fogja tudni kigazdálkodni ezt a változást, így csökkentenie kell majd ezeket a juttatásokat.

Szintén a hátrányos intézkedések közé tartozik Tállai András szerint a dohány- és az alkoholtermékek jövedéki adójának 10 százalékos emelése, mert szerinte Magyarországon nem élnek olyan jól az emberek, hogy megfizessék az uniós szint feletti adót. Tállai András kitért arra is, hogy a kormány - az Alkotmánybíróság korábbi döntései ellenére - ismét ki akarja terjeszteni az APEH hatáskörét azzal, hogy az adóhatóság meghatározhatná, mennyi költséget számolhatnak el a vállalkozások.

Mádi László arra is felhívta a figyelmet, hogy a négyszázalékos különadó megszüntetése csak látszólagos adócsökkenés, hiszen azt kiegyenlíti a 16 százalékos társasági adó kétszázalékos emelése és az adóalap kiszélesítése. Emellett háromszorosára nő a rehabilitációs járulék, s az iparűzési adó nem fogja csökkenteni a társasági adó alapját - mondta. Mádi László elmondta, a Fidesz módosító indítványokat nyújt be a kormány javaslatához, mégsem tervezik egy alternatív adótörvény-csomag beterjesztését.

Daróczi Dávid kormányszóvivő az elhangzottakkal kapcsolatban az MTI-nek azt mondta: jövőre csökkenek az adók és a járulékok, ez az átlagbér környékén azt jelenti, hogy a polgároknak 60 ezer forinttal több marad a zsebükben, a cégeknek pedig 80 ezer forinttal lesz olcsóbb egy-egy ember alkalmazása. Daróczi Dávid hozzátette: a jövő évi adó- és járulékcsökkentés fedezete megvan, a gazdaság kifehérítéséből származó többletbevételek majd csak a 2010-es adóteher-mérsékléshez szolgálnak fedezetül. Emelkednek a reálbérek, nő a fogyasztás, a gazdasági növekedés üteme pedig gyorsul 2009-ben, mindezt nagyon nehéz megszorításnak eladni a Fidesz kommunikációjában - fogalmazott a kormányszóvivő.