Csökkent a GDP az euróövezetben és az egész EU-ban is
Az euróövezetben és az egész Európai Unióban csökkent a gazdaság teljesítménye a második negyedben, amire nem volt példa az adatok 1995-ben megkezdődött nyilvántartása óta. Az eddigi legrosszabb negyedéves teljesítmény 2003 második negyedében volt, amikor stagnált az euróövezet gazdasága. A mostani visszaesést elsősorban a német, a francia és az olasz gazdaság zsugorodása idézte elő.
Az Eurostat csütörtökön ismertetett adatai szerint a második negyedben 0,2 százalékkal csökkent a GDP az euróövezetben és 0,1 százalékkal a 27 tagországban az első negyedhez képest. Elemzők 0,3 százalékos csökkenést vártak az euróövezetben. Az első negyedben még 0,7 százalékra gyorsult a gazdasági növekedés a tavalyi utolsó negyedévi 0,4 százalékról az euróövezetben és az egész EU-ban. Az egy évvel korábbihoz képest 1,5 százalékos volt a növekedés az euróövezetben április-június között, az elsőben 2,1 százalék. A 27 uniós tagországban 1,7 százalékra lassult a gazdasági növekedés üteme a második negyedben az egy évvel korábbihoz képest, az első negyedben még 2,3 százalék volt a 12 havi növekedés. Németországban a GDP 0,5 százalékkal, Franciaországban és Olaszországban 0,3 százalékkal esett vissza a GDP.
Az eurózónában a fogyasztói árak éves szinten 4 százalékkal, a korábbi 4,1 százalékos becsült adathoz képest valamelyest lassabban nőttek júliusban. A szakértők azt várják, hogy az infláció az eurózónában ezzel tetőződött, és ezután már annak mérséklődése várható.
Ennek ellenére jelenleg a 15 tagú euróövezetben az áremelkedések üteme messze meghaladja az Európai Központi Bank által kitűzött 2 százalékot, és emiatt korlátozott az EKB növekedési célú kamatmérséklésének lehetősége.
Júliusban az eurózónában 0,2 százalékkal csökkentek júniushoz képest az árak – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból. Júniusban az árak 0,4 százalékkal nőttek májushoz és 4,0 százalékkal az előző év júniusához képest. A szakértők júliusra 0,1 százalékos havi, illetve 4,1 százalékos éves áremelkedési ütemet vártak.
Az év eddig eltelt időszakában a közlekedési tarifák, az élelmiszer-és az ingatlanárak fejtették ki a legnagyobb mértékű inflációs nyomást, leginkább fékezőleg hatott a ruházati cikkek árcsökkenése. Júliusban az előző hónaphoz képest legerősebben a szabadidő-és kulturális szolgáltatások, a szállodai díjak és az éttermi árak növekedtek leggyorsabban, a ruha,a háztartási cikkek árai és a távközlési díjak fejtettek ki a leginkább inflációt mérséklő hatást.
Az energiaféleségek és az élelmiszerek árváltozását kiszűrő maginfláció 0,5 százalékkal csökkent júliusban az előző hónaphoz viszonyítva, és 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az eurózónában Hollandiában (3,0 százalék), Portugáliában (3,1 százalék) és Németországban (3,5 százalék) nőttek az árak a legkisebb mértékben, a leggyorsabban Szlovéniában emelkedtek évi 6,9 százalékkal.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.