Véget értek az MNB kamatemelései
A forint rekordokat döntő erősödése nyomán a Reuters júliusi felmérésében megkérdezett elemzők szerint véget értek a Magyar Nemzeti Bank kamatemelései és hétfői ülésén a bank változatlanul hagyja az alapkamatot. Csaknem egyöntetű vélemény, hogy a következő lépés már kamatcsökkentés lesz. Az elemzői konszenzus szerint idén némileg még tovább erősödhet a forint az euróval szemben, az év végén azonban már pár százalékkal gyengébb lesz a mostani rekordszinteknél. Londoni és hazai elemzők hasonlóan nyilatkoztak.
Az utóbbi időszakban havonta változott jelentősen az elemzők értékelése a magyar kilátásokról. Májusban a szigorító ciklust lezáró kamatemelésre számítottak, júniusban már még két emelést prognosztizált a többség. Miután a várt júniusi emelés meglepetésre elmaradt, a júliusi felmérésben már szinte eltűntek a kamatemelési várakozások. A hétfőn következő kamatülésre előrejelzést adó 23 elemző egyöntetű véleménye szerint 8,5 százalék marad az alapkamat. Arra a kérdésre, hány szigorító lépést tartalmaz még a kamatemelő ciklus, csak négy elemző válaszolta, hogy még egyet, ugyanakkor 16-an azt mondták, az MNB-alapkamat már elérte a csúcsot.
Az első kamatcsökkentés várt időpontját tíz elemző 2009-re tette, kilenc szakember véleménye szerint azonban ez már idén megtörténik. Egy hónapja még csak öt elemző várt kamatcsökkentést az év végére és a konszenzus az év végére 9 százalékra tette az alapkamat szintjét. A jelenlegi konszenzus szerint a kamat az év végéig 8,5 százalék marad.
Az előrejelzések e jelentős átrendeződését kommentálva ugyanakkor több elemző felhívta a figyelmet arra, hogy az alacsonyabb kamatvárakozásokat okozó tényezők változékonysága továbbra is kockázatokat hordoz. Alapvetően négy tényezőt említettek a változás okaként. A forint a legutóbbi kamatülés óta négy, az év eleje óta 9,5 százalékot erősödött, tandemben a zlotyval és a cseh koronával és ez csökkenti a korábban kamatemelési várakozásokat generáló inflációs nyomást a régióban. A júniusi ülés óta a világpiacon csökkent az olajár, a júniusi magyar adatok alapján pedig lehet, hogy belföldön lassulóban van az élelmiszerek inflációja. Az Európai Központi Bank ugyanakkor legutóbbi ülésén nem jelzett előre újabb kamatemeléseket, amelyek csökkenthetnék a régió hozamelőnyét.
„Ha tovább erősödik a forint és/vagy esik az olajár, már az év vége felé lehet (kamatot) csökkenteni, esetleg a novemberi inflációs jelentéssel (egyidőben),” mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. „De óvatosságra van szükség, ezért kedvező esetben is lassú ütemü lehet a kamatcsökkentés.”
Az elemzők konszenzusa szerint 2009-ben 100-125 bázispontos csökkentésre kerülhet sor a jegybanki alapkamatban. (Egy hónapja 100 bázispontot vártak.)
Az utóbbi hetek kedvező hírei nyomán sok hónap óta először csökkentek az inflációs előrejelzések, bár nem gátszakadásszerűen. Idén decemberre a konszenzus szerint a júniusi 6,7 százalékról 5,5 százalékra mérséklődik az infláció. Ez a konszenzusban 20 bázispontos csökkenést jelent. Ugyanennyivel lett alacsonyabb a felmérés leghosszabb távú előrejelzése, a 2010-es átlaginfláció, bár 3,2 százalékos értéke némileg még mindig meghaladja a kormány és az MNB 3 százalékos középtávú célját.
A forint erősödése jelentősen változtatott az árfolyam-előrejelzéseken is, de sok elemző habozik, hogy kivetíthetők-e a közelmult történései a távolabbi jövőbe. A hosszabb távú árfolyam-előrejelzések bizonytalanságot tükrözve széles sávban szóródnak. Az elemzői konszenzus szerint az euró elleni eddig rekordot jelentő 229,10-ről még némileg tovább erősödhet idén a forint, 225 körüli szintre. A jövő hónap végén azonban a konszenzus szerint már 235 körül lesz az árfolyam, az év végén és a jövő év végén pedig 240 körül.
Ezek a szintek néhány százalékkal meghaladják az egy hónapja várt árfolyamokat. Az árfolyampályát illetően azonban jelentősen megoszlanak a vélemények. Az augusztus végi árfolyamot illetően 11 forintos sávban, 229 és 235 közt szóródnak az előrejelzésel, az év végére már 27 forint ez a sáv, 223 és 250 közt, a jövő év végére pedig 35 forint (220 és 255 közt).
Miközben a szakemberek azt elemzik, mennyire tartós és fenntartható a régió fizetőeszközeinek idei jelentős erősödése, a piaci fejlemények olyan hosszú távú előrejelzésre is hatást gyakoroltak, mint a forint majdani euró elleni paritása az Európai Árfolyamrendszerbe (ERM-II.) való belépéskor. A konszenzus jelenleg 240 forint, ami 7,5 forinttal erősebb az egy hónapja, 10 forinttal a két hónapja és 20 forinttal az egy éve várt szinteknél.
Az ERM-II. belépést jelenleg 2011 környékére, az eddig vártnál egy évvel korábbra teszik az elemzők, az euró bevezetésének várt időpontja azonban továbbra is 2014.
Többségi véleménnyé vált a londoni elemzői közösségben is, hogy a forint meredek erősödése és a vártnál jobb legutóbbi inflációs adat véget vetett a magyar jegybank kamatemelési ciklusának. A Cityben az MNB Monetáris Tanácsának hétfői ülésére már senki nem vár kamatemelést, és megjelentek az első – igaz, távlati és óvatos – kamatcsökkentési jóslatok.
A Barclays Capital befektetési bank londoni elemzői pénteken azt jósolták, hogy az erős forint és a kedvező májusi bérkiáramlási adatok miatt hétfőn és az év további részében már nem várható kamatmódosítás. A ház 2009 első negyedére vár egy negyed százalékpontos kamatcsökkentést, és a másodikra egy további hasonló mértékűt, vagyis előrejelzése szerint a jövő év közepéig 8,00 százalékra süllyed az MNB alapkamata.
A Dresdner Kleinwort befektetési csoport londoni elemzői szintén azt mondták, hogy hétfőre semmiképpen nem várnak emelést, és szerintük a kamatciklus a jelenlegi 8,50 százalékon tetőzött is, "ahogy azt most már a piac is árazza". A ház szerint a következő kamatmódosítás csökkentés lesz, várhatóan 2009 első negyedének végén.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői pénteken úgy fogalmaztak: megnőtt annak a valószínűsége, hogy az MNB következő kamatmódosítása csökkentés lesz emelés helyett, a forint ereje és stabilizálódása a jelenlegi szinten valószínűtlenné teszi a további szigorítást. A cég éppen pénteken közölt havi felmérése azt mutatja, hogy meredeken nőttek a hosszú – vagyis erősödésre játszó – forintpozíciók az elmúlt egy hónapban a felzárkózó piacokon aktív globális befektetési alapok portfolióiban, amelyekben a forintkonstrukciók az eddigi alulsúlyozottság után immár felülsúlyozottá váltak.
Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni közép-európai közgazdásza ugyancsak azt mondta, hogy az MNB szigorítási ciklusa tetőzött, az idén semmilyen kamatmódosítás most már nem valószínű, és a következő év közepe felé lehetséges az első kamatcsökkentés, ha addigra az infláció kifullad.
A Merrill Lynch globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének pénteki előrejelzése szerint az infláció kifulladása a forint ereje miatt mindenképpen várható. A cég londoni elemzői úgy számolnak, hogy a magyar gazdaságra jellemző átszűrődési ráta alapján egyedül a jelenlegi forinterősödés - ha konszolidálódik – 1,5-2 százalékponttal mérsékelheti az inflációs ütemet a következő 18 hónapban.
A Merrill Lynch számítási módszere szerint az árfolyam-átszűrődés az inflációba Magyarországon meglehetősen erős. A ház által használt ökonometriai modell azt mutatja, hogy a forintárfolyam-változások átszűrődési rátájának középértéke 0,41, vagyis a forint minden 1 százalékpontos árfolyammozgása szűrés nélkül számolva átlagosan 0,41 százalékpontos változást eredményez távlatosan a fogyasztói szintű árinflációban.
A Merrill Lynch becslése szerint a sokkszerű árfolyamváltozások hatásainak nagy része Magyarország esetében 6-9 hónapon belül érződik a fogyasztói árakban. A ház elemzői pénteki előrejelzésükben kiemelik, hogy a fogyasztói inflációs kosár szolgáltatási összetevőjének áremelkedése máris markánsan lassul: az év eleji 6-6,5 százalékos tizenkét havi ütemek után júniusban már csak 4,8 százalék volt, és a rövid távú trend arra mutat, hogy 3-6 hónapon belül 4 százalék környékére csökken tovább.
A Goldman Sachs befektetési csoport pénteki londoni előrejelzése szerint "a következő kamatemelési alkalom" az MNB számára augusztusban lesz, amikor megjelenik az új Inflációs Jelentés, de a GS londoni elemzői azt valószínűsítik, hogy a magyar jegybank akkor sem fog emelni, ha a forint megmarad a jelenlegi árfolyamszint körül.
A Goldman Sachs közölte, hogy módosította magyarországi kamat-előrejelzését – a cég eddig 9 százalékon tetőző MNB-kamatot várt –, és most már nem számít további pénzügypolitikai szigorításra. A ház elemzői hozzáteszik ugyanakkor, hogy szerintük a kamatcsökkentéshez is "viszonylag magasan van a léc": az MNB nem akarná veszélybe sodorni "frissen kivívott hitelességét", és a forint is most már stabilizálódni látszik. A Goldman Sachs ennek alapján rövid távon nem vár kamatcsökkentést, hacsak a forint nem erősödik 220-225 környékére. A GS jelenleg érvényes alapforgatókönyve éves távlatban valószínűsíti a 225 forintos euróárfolyam elérését.
A további szigorítással számoló kisebbségi csoportba tartozik a Deutsche Bank londoni közép-európai elemzője, Gillian Edgeworth, aki pénteken azt mondta: a következő három hónapra valószínűsít még egy negyed százalékpontos emelést a magas infláció miatt.
Jacqueline Madu, a Crédit Suisse bankcsoport londoni befektetési részlegének közép-európai elemzője szerint sem lehet kizárni egy további emelést. Hozzátette ugyanakkor: várakozása szerint, ha ez augusztusban vagy szeptemberben nem történik meg, akkor jó eséllyel végleg befejezettnek lesz tekinthető az MNB szigorítási ciklusa.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.