A Mol hétfőn jelentette be, hogy vételi ajánlatot kíván tenni a horvát INA közkézhányadban lévő részvényeire. A Mol a nyilvános vételi ajánlatot azokra a részvényekre teszi, amelyek nem a Mol vagy a vele összehangoltan eljáró horvát állam tulajdonában vannak. Az INA részvényeinek 44,85 százaléka a horvát állam tulajdona, a Mol részesedése 25 százalék plusz egy szavazat, a többi pedig, mintegy 30 százalék a közkézhányad. A Molnak a horvát törvények értelmében harminc napon belül kérvényeznie kell a horvát pénzügyi felügyeletnél (Hanfa) a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyását.

A Slobodna Dalmacija című napilap szerint a horvát kormány bármilyen jóindulatú is a stratégiai partnerének számító Mollal szemben, nem fér kétség hozzá, hogy az OMV – ha kéri – engedélyt kaphat a Hanfától saját vételi ajánlatának közzétételére, hiszen Zágráb érdeke azt diktálja, hogy a Mol és valamely más vásárló versengése felhajtsa az árat. A horvát privatizációs törvény értelmében az INA-részvények több mint 10 százalékának egyedi megvásárlásához szükséges a horvát kormány engedélye. A Molnak nem kell letétbe helyeznie az összes INA-részvény vételárát, mivel az említett stratégiai partnerség miatt a horvát kormánnyal együttesen a részvények mintegy 69 százalékát birtokolja, és csak a fennálló mintegy 30 százalékot akarja megvenni. Ez azt jelenti, hogy a Mol nagy likviditással rendelkezik majd és magasabb (ajánlattételi) árszintet határozhat meg, mintha az egész részvénypakettre ajánlatot kellene tennie.

A Vecernji list úgy vélte, hogy a Mol szemmel láthatóan meg kívánta előzni az OMV-t. A napilap idézte Jodip Galinec pénzügyi elemzőt, aki kiváló taktikai lépésnek nevezte a Mol bejelentését, amellyel a magyar cég kihasználta a horvát kormánnyal tervezett részvénycserét és azt, hogy csak a közkézi részvényeket akarja megvenni. A Mol most előnyben van az OMV-vel szemben, mert ez utóbbinak az összes INA-részvényre ajánlatot kell tennie, és emiatt az árfolyam bármilyen emelkedése számára háromszor többe kerül. Galinec azonban az OMV-t is esélyesnek tartja az INA megszerzésére, de ehhez az osztrák cég következő lépéseinek nagyon találékonynak és bátornak kell lennie.

A lehetséges felvásárlási ár most kulcskérdés a horvát tőzsdén, tette hozzá a Vecernji list. A horvát törvények értelmében ezt az elmúlt három hónap átlagára alapján számolják ki. A zágrábi tőzsde adatai szerint az átlagár múlt csütörtökön 2515 kunát tett ki (32,02 forint/kuna), és azóta érdemben nem változhatott. Ez elmarad a jelenlegi tőzsdei árfolyamtól: az INA papírjai hétfőn 2969 kunán zártak a zágrábi börzén. A lap szerint a Mol – a részvényesek gyenge érdeklődésére számítva – a Hanfa által kiszámítandó minimális ajánlattételi árral is élhet, amely részvényenként legalább mintegy 2600 kunát fog kitenni, és a magyar vállalatnak összesen legalább mintegy egymilliárd kunát kell elkülönítenie az INA-pakett felvásárlására.

A Nacional című hetilap értesülése szerint a horvát veteránok részesedését kezelő alap – a horvát kormány döntésétől függetlenül – bármely jelentkezőnek kész eladni részesedését, ha részvényenként legalább négyezer kunát kap érte. Az alap kezén 700 ezer részvény van, ami az új tulajdonosnak így legalább 2,8 milliárd kunájába kerülne. Az alap egyik magas rangú vezetője elmondta, hogy az OMV egy hónappal ezelőtt levélben jelezte számukra vételi szándékát. Az alap leginkább annak örülne, ha nemzetközi versenypályázatot írnának ki.

A Nacional megjegyezte: az alap vezetőinek e határozott álláspontja rossz hír a horvát kormány számára, hiszen az INA jelenlegi tulajdonosi szerkezete miatt a veteránok 7 százalékos INA-részesedése kulcsfontosságú mindenki számára, aki át akarja venni az ellenőrzést a cég felett.

A Business.hr című internetes újság nehezen elérhetőnek látja a veteránok által kért vételárat, és úgy vélte, hogy a Mol valószínűleg a piacinál alacsonyabb árat ajánl majd, kivéve, ha az OMV is bekapcsolódik a versenybe.