Van, aki csal. Van, aki nem? © sxc.hu

A felmérés szerint minden második megkérdezett úgy véli, hogy a csalás mára szélesebb körben terjedt el, mint tíz évvel ezelőtt. Arra a kérdésre, hogy az üzleti életben is tapasztalható-e a jelenség,  a válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy manapság lényegesen többen kozmetikázzák az adatokat. Az egyes országok között természetesen vannak eltérések. Így például tízből hét török, magyar és görög válaszadó látja úgy, hogy napjainkban az üzleti és adócsalás gyakoribb és hasonlóan sokakat aggaszt az adóelkerülési hajlam erősödése. Szembeötlő, hogy Hollandiában csak nem egészen 33 százalék, míg Oroszországban és Bulgáriában a megkérdezettek 40 százaléka gondolja úgy, hogy nőtt az adócsalások aránya. Németország valahol e két véglet között helyezkedik el: alig többen tartják úgy, hogy az adócsalás ma jellemzőbb, mint tíz évvel ezelőtt, mintegy harmaduk pedig nem lát semmiféle változást.

Tízből hat megkérdezett gondolja úgy, hogy a sport és játék terén is megjelent némi ügyeskedés. Néhány országban ennél élesebben fogalmaztak a válaszadók: Svédországban, Portugáliában, Görögországban és Franciaországban a válaszadók e téren is a csalási hajlam egyértelmű jeleit azonosították. A hazai megkérdezettek mintegy fele (52 százalék) véli úgy, hogy e téren gyakoribb a csalás, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Mindenekelőtt a svédek vannak azon a véleményen, hogy minden eddiginél többen csalnak az iskolában és az egyetemen. Németország volt ugyanakkor az egyedüli olyan ország, amely lakóinak többsége nem lát semmiféle változást. Magyarországon 43 százalék érzékelte az iskolai csalások mértékének növekedését, míg 37 százalék szerint a csalások száma nem változott az elmúlt tíz évben. Az országok összességét tekintve elmondható, hogy a válaszadók 36 százaléka ugyanezen a véleményen volt, 42 százalék pedig úgy látja, hogy a csalási esetek száma nőtt. Hatból egy megkérdezett egyáltalán nem helyesli a csalást az iskolában.

A válaszadók 60 százaléka gondolja úgy, hogy szívügyekben legjobb stratégia az őszinteség. Mindazonáltal ezt a felvetést már több mint 40 százalék nem veszi olyan komolyan, mint korábban. Különösen a törökök (76 százalék) és a görögök (69 százalék), valamint az amerikaiak (58 százalék) esetében legszembetűnőbb ez a fejlemény, míg a bolgárok és románok számára a legkevésbé fontos ez a téma. A magyarok 53 százaléka találkozik gyakrabban csalással e téren, mint tíz évvel ezelőtt, 33 százalék szerint a párkapcsolatokban ma ugyanannyiszor csalnak a felek, mint korábban.

A munkatársakkal szembeni őszinteség hiánya volt az egyetlen terület, ahol a legkisebb mértékű változásokat tapasztalták a válaszadók a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest. A megkérdezettek 41 százaléka jelezte, hogy semmilyen változást nem lát az őszinteség mértékét illetően, és csak 35 százalék szerint romlott valamelyest a helyzet. Hazánkban némiképp magasabb (44 százalék) azok aránya, akik szerint több a csalás a munkatársakkal szemben, 36 százalék pedig semmiféle változást nem tapasztalt.

Azok aránya, akik szerint a csalás és szélhámosság ma elterjedtebb, mint tíz évvel ezelőtt (az adatok százalékban és országonkénti bontásban kifejezve)

	Üzleti élet	Adó-fizetés	Sport / játékok	Párkap-csolatok	Iskola / egyetem	Munka-társak
Összesen	55	48	48	42	42	35
Belgium	46	50	59	41	35	29
Franciaország	66	37	64	37	33	26
Németország	46	55	45	26	23	26
Görögország	71	71	66	69	51	59
Olaszország	68	65	59	44	44	32
Hollandia	42	31	41	27	34	28
Portugália	60	65	67	49	41	48
Spanyolország	42	42	36	36	30	32
Svédország	57	61	68	45	70	19
Svájc	58	45	60	47	45	36
Egyesült Királyság	46	51	52	48	38	32
Nyugat-Európa	54	51	52	38	34	31
Bulgária	47	40	34	22	36	24
Cseh Köztársaság	37	46	34	34	20	23
Magyarország	74	76	52	53	43	42
Lengyelország	55	43	51	36	41	36
Románia	56	65	45	34	38	28
Oroszország	44	39	32	25	37	24
Törökország	72	69	61	76	62	64
Közép- és Kelet-Európa	55	53	46	36	38	32
Egyesült Államok	65	46	58	58	53	44

Tízből hét válaszadó tartja az üzleti életben az ügyeskedést, valamint az adócsalást jelentős problémának. Különösen a törökök és az olaszok (92-92 százalék) bíznak kevéssé a saját hazájukban uralkodó üzleti etikában, őket a sorban Magyarország és Görögország lakosai követik. Az adókerüléssel kapcsolatban tízből kilenc török, olasz, magyar és görög válaszadó nevezte sajnálatosnak a helyzetet saját hazájában – tőlük ugyanakkor a portugálok sem sokkal maradtak le. A németek szerint a helyzet náluk a nyugat-európaihoz hasonló – itt négyből három megkérdezett véli úgy, hogy az adócsalás és jogszerűtlen üzleti gyakorlat súlyos gond.

Azok aránya, akik szerint a csalás súlyos probléma (az adatok százalékban és országonkénti bontásban kifejezve )

	Üzleti élet	Adó-fizetés	Sport / játékok	Párkap-csolatok	Iskola / egyetem	Munka-társak
Összesen	71	70	61	60	59	54
Belgium	67	78	63	48	52	49
Franciaország	75	71	71	59	58	50
Németország	74	76	64	44	56	55
Görögország	85	88	74	68	72	75
Olaszország	92	91	76	71	69	67
Hollandia	75	61	54	62	67	64
Portugália	80	87	81	65	58	64
Spanyolország	69	76	56	57	61	57
Svédország	62	79	60	66	54	37
Svájc	74	63	56	50	63	51
Egyesült Királyság	57	61	55	43	55	44
Nyugat-Európa	74	75	65	55	60	55
Bulgária	62	57	39	42	28	32
Cseh Köztársaság	60	70	44	36	51	43
Magyarország	89	89	72	65	78	64
Lengyelország	75	71	76	57	65	53
Románia	65	76	50	43	33	30
Oroszország	62	64	47	56	41	43
Törökország	92	93	86	89	89	90
Közép- és Kelet-Európa	71	73	62	51	53	45
Egyesült Államok	70	62	63	64	72	56

Háromból ketten nem helyeslik a csalást

Arra a kérdésre, hogy vajon van-e olyan helyzet, amelyben a csalás elfogadható lehet, 66 százalék válaszolta azt, hogy „a csalás sohasem fogadható el”. Ezt a nézetet főként az amerikai, portugál, török és magyar megkérdezettek osztják. Ezekben az országokban tízből körülbelül nyolcan utasítják el a csalás minden formáját, Németországban, Görögországban, Hollandiában és Csehországban pedig a válaszadók háromnegyede. A vizsgálatban részt vevő országok összességét tekintve a megkérdezettek 15 százaléka szerint a csalás elfogadható, de csak akkor, „ha az valami kis értékű dologgal kapcsolatban történik”. Az összes válaszadó 12 százaléka azt mondta, hogy szemet huny a csalás fölött, ha az valami „múltban történt igazságtalanság számláját egyenlíti ki”. Az orosz megkérdezettek voltak a leginkább megengedőbbek e morális témával kapcsolatban: tízből csupán négyen utasították el a megtévesztő viselkedés minden formáját.

A megkérdezettek közül tízből hárman vallottak be korábban, az iskolában, vagy az egyetemen elkövetett csalást és a válaszadók egyötöde csalt már párkapcsolatában. Sportban és játékban 13 százalék számolt be hasonlókról és körülbelül ugyanennyien hazudtak már munkatársaiknak. Az összes válaszadó mindössze 7 százaléka jelezte, hogy csalt már az üzleti életben, vagy elkövetett adócsalást.

Hazánkban a megkérdezettek 34 százaléka vallott iskolai csalásról, csupán 6 százalék adócsalásról, 15 százalék sportban, illetve játék során elkövetett ügyeskedésről, 14 százalék csalta már meg partnerét és 7 százalék mondta azt, hogy csalt már munkatársával szemben.