Májusban az adóbevétel 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül személyi jövedelemadóból 7,1 százalékkal több származott, mint egy évvel korábban. Az első öt hónapban a teljes adóbevétel 6,1 százalékkal volt több, mint a tavalyi első öt hónapban. Az ütem itt is lassult kissé – áprilisban az adóbevétel 5,2 százalékkal, az első négy hónapban 6,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit –, de így is messze meghaladta az infláció májusban 3,1 százalékos tizenkét havi ütemét.

Németországban az első negyedévben a gazdasági növekedés, munkanapokkal kiigazítva, az első negyedévben 2,6 százalékra gyorsult a tavalyi utolsó negyedévi 1,8 százalékról, rendre az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A minisztérium pénteki jelentése szerint ez azonban csak a szokatlanul jó időjárás következménye volt, és a mostani második negyedévről már erős lassulás valószínűsíthető, főleg „a kiskereskedelmi forgalom csökkenő irányzata miatt, ami minden bizonnyal a vásárlóerő megfogyatkozásának következménye”.

A német GDP keresleti oldali forrásai között 56,7 százalékos súllyal szerepelt tavaly a lakossági fogyasztás.

Németországban a lakossági fogyasztás, rendre éves összehasonlításban, tavaly az első negyedévben 0,3 százalékkal csökkent – nem utolsó sorban az áfaemelés hatására –, a második negyedben stagnált, a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent, a tavalyi utolsó negyedben 1,3 százalékkal esett, és egész évben évi átlagban 0,4 százalékkal fogyatkozott meg, majd idén az első negyedévben mindössze 0,1 százalékkal bővült.

A GDP többi keresleti oldali forrása között a beruházások tavaly átlagosan 8,2 százalékkal, majd idén az első negyedben 6,2 százalékkal gyarapodtak, az export tavaly 7,8 százalékkal, idén az első negyedben 5,9 százalékkal bővült, miközben az import tavaly átlagosan 4,8 százalékkal, idén az első negyedben 4,0 százalékkal nőtt.

2006-ban a munkaköltségek közül a bruttó bér az iparban és a szolgáltatásokban átlagosan 1,225 százalékkal emelkedett, utána tavaly átlagosan 1,475 százalékkal nőtt, miközben a foglalkoztatottak száma közel 2 százalékkal szaporodott. Németország ezzel a bértömeg-emelkedéssel szűkmarkúság-rekordot tart az EU-ban, ráadásul ez a bértömeg vásárlóértékének csökkenését jelentette a 2,3 százalékos tavalyi évi átlagos infláció mellett. Még a háztartások összes elkölthető jövedelme is csak 1,6 százalékkal nőtt tavaly. Idén eddig 3 százalék körül volt a tizenkét havi infláció, miközben a bértömeg éves növekedésének üteme az első negyedévben 2,3 százalékra csökkent a tavalyi utolsó negyedévi 2,8 százalékról.