A tíz legnagyobb svájci bank 2,66 milliárd eurót bukott
A svájci nagybankok is jelentős veszteségeket szenvedtek el a nemzetközi pénzügyi válság miatt, ezért a nemzeti bank olyan intézkedéseket sürget, amelyek révén a svájci pénzintézetek ellenállóbbak lehetnének a válságokkal szemben.
A nemzeti bank adatai szerint a tíz legnagyobb svájci bank összesen 2,66 milliárd euró (4,3 milliárd frank) veszteséget könyvelt el tavaly a pénzügyi válság miatt, míg tavaly mindössze 47 ezer frank volt a veszteség. Ebben jórészt a vezető bank, az UBS volt a "ludas", mivel amerikai jelzálogügyletein sok pénzt veszített, és fennállása óta először lett veszteséges az első negyedben. De a többi bank sem tudta megúszni a válságot: a 330 bank nyeresége 30 százalékkal csökkent tavaly, 14,101 milliárd frankra.
A szaporodó problémák miatt a nemzeti bank szigorító intézkedéseket sürget: egyebek mellett nagyobb likviditási és tőkehátteret, a kockázatok kezelésére szolgáló pénztartalékok növelését, a lehetséges kockázatok hatékonyabb felmérését, illetve a bankok felügyeletének erősítését.
A svájci központi bank csütörtökön – az elemzők zömének várakozásaival összhangban – nem változtatott az irányadó kamaton, miután továbbra is egyensúlyoznia kell a magas infláció és a gazdasági növekedés lassulása között. Mivel maradt a 2,25-3,25 százalékos célsáv, a kamatközép továbbra is 2,75 százalék. A központi bank ezzel immár három negyedéve nem módosított az irányadó kamaton.
A jegybank döntése azt jelenti, hogy kamatoldalról nem drágulnak a svájci frank alapú devizahitelek. A jegybank elnökének indoklása szerint e pillanatban nem szükséges további fékező tényezőt vinni a svájci gazdaságba, mindazonáltal – mint fogalmazott – ébernek kell maradniuk a döntéshozóknak.
A középtávú inflációs kilátásokat tekintve az elemzők zöme úgy véli, hogy az SNB jelenleg még megengedheti a kamat változatlanságát, mivel néhány jel arra utal, hogy a magas infláció csak átmeneti jelenség lesz. Egyes elemzőket ugyanakkor meglepte a kivárási politika, mivel az infláció májusban – éves szintű 2,9 százalékkal – közel 15 éves csúcsot ért el.
A kamatdöntéssel kapcsolatban a közgazdászok többsége egyetért abban, hogy az SNB továbbra sem adott olyan jelzést, hogy hamarosan kamatváltoztatásra készülne. Az SNB erre az évre jelenleg 2,7 százalékos inflációt vár a korábbi 2,0 százalék helyett, jövőre pedig 1,7 százalékra emelte az inflációs várakozást a korábban jósolt 1,4 százalékról. A bank érvényes előrejelzése szerint ugyanakkor a gazdasági növekedés 1,5-2,0 százalék közti szintre lassul a tavalyi 3,1 százalékról.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.