Az adócsökkentés nem fogná vissza a fogyasztást, és a fogyasztás a növekvő árak mellett egyre nagyobb összeget vonna ki a költségvetésből – fejtette ki a magyar biztos. A büdzséből kieső veszteség ráadásul az olajtermelő országokat gazdagítaná – tette hozzá.

Az MTI-nek nyilatkozva megemlítette azt is: a testület nem tárgyalta a magyar kormány kérelmét a jövedéki adó csökkentésére, arra a szabályoknak megfelelően az adóügyi főigazgatóság fog választ adni. A mostani bizottsági ülés után azonban még kevésbé kétséges, hogy a válasz elutasító lesz – fogalmazott.

Kovács László elmondta: a bizottság úgy foglalt állást, hogy tovább kell haladni annak a döntésnek a végrehajtásával, amely az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek tavaly tavaszi ülésén született az energiapolitika és az éghajlatváltozás elleni stratégia egybefüggő folytatásáról.

A testület e tekintetben kiemelte az energiahatékonyság és -takarékosság fontosságát és a megújuló energiák arányának növelését is. Minderre jó alkalmat kínál az uniós energiaadózási jogszabály ez év második felében esedékes felülvizsgálata – fűzte hozzá Kovács László.

A bizottság azt is hangsúlyozta, hogy javítani kell az összhangot az olajkitermelés (kínálat) és a fogyasztás (kereslet) között. Ennek egyik eszköze az EU és az olajtermelő országok közti párbeszéd javítása, a másik pedig az olajpiacok és olajtartalékok átláthatóságának növelése lehet.

Az uniós végrehajtó testület egyetért azzal, hogy a tagállamok nyújtsanak kompenzációt a magas olajárak által leginkább sújtott társadalmi csoportoknak, rétegeknek, különösen a legalacsonyabb jövedelműeknek. Utóbbi egyik lehetséges fedezeteként felmerült a sajtóban "Robin Hood-adónak" is nevezett különadó kivetése, amellyel az olajtársaságok extraprofitját csökkentenék.

Kovács László – aki frankfurti programja miatt nem tudott személyesen részt venni a bizottsági találkozón – az ülésre készített levelében ezzel kapcsolatban jelezte, hogy az elképzeléssel bizonyos mértékig szimpatizál, különösen, ha a tagállamok az így keletkező nyereséget jelentős részben a megújuló energiák kutatására, felhasználásuk bátorítására fordítják. Ellene szól viszont, hogy ez nem csökkentené az olajárakat, és hatását gyengítené az is, hogy az olajtársaságok bevételük nagy részét nem Európában, hanem az olajtermelő országokban érik el (az EU-ban így csak viszonylag kismértékű adóbevételre lehetne számítani). Félő az is, hogy az olajtársaságok a nagyobb adóra reagálva visszafognák fejlesztéseiket a megújuló energiák területén – érvelt Kovács László.

A téma szerepel az egy hét múlva Brüsszelben tartandó állam- és kormányfői EU-találkozó napirendjén is. Kovács László jelezte, hogy a tagországok vezetőit előzetesen levélben tájékoztatják mindarról, amiről a bizottsági ülésen szó esett.