Bírálta egyúttal az Európai Uniót, amiért az azon fáradozik, hogy akadályozza az orosz gázellátók terjeszkedését az uniós piacokon. Mint mondta, aggódnak az uniós "protekcionista tendenciák" miatt, és mivel nem a Gazprom az egyetlen cég hasonló aggályokkal, össze fogják hangolni ez elleni fellépésüket más vállalatokkal.

A világelső gáztermelő vállalat első embere a festői és felkapott Deauville fürdőhelyen elnökölt egy európai üzleti konferencián, amelynek – mint Miller hangsúlyozta – egyik legfontosabb rendeltetése, hogy segítsen kapcsolatokat teremteni a nyugat- és kelet-európai cégek között több ágazatban.

A sajtótájékoztatón a Gazprom vezetői hangoztatták, hogy folytatják a 2013-ra üzemképesre tervezett Déli Áramlat tervezését és előkészítését. Miller megerősítette, hogy Szlovéniával és Ausztriával is megkezdődtek a tárgyalások arról, hogyan kapcsolódhatnak a beruházásba, amellyel 2015-re az európai gázszükséglet többletének 15 százalékát tervezik fedezni.

Az EU-tagállamok közül Görögország, Bulgária és Magyarország már megállapodást írt alá Oroszországgal a részvételről. A február 28-án kötött egyezmény értelmében (15 év alatt várhatóan mintegy 700 millió eurós beruházással) növelik a magyar gázkészletezési lehetőségeket és az ellátás biztonságát.

A Déli Áramlat a tenger alatti szakasszal együtt mintegy 900 kilométer hosszú vezeték lesz, építését – amelynek költségigényét tízmilliárd eurós nagyságrendűre teszik – jövőre kezdik. Éves kapacitása meghaladja majd a 31 milliárd köbmétert. Megvalósítása révén a vállalatvezetés szerint mintegy harmadával (több mint 30 százalékra) emelhetik az EU részesedését az orosz gázexportból.

Az orosz cégvezetők jelezték, hogy nincs kifogásuk az ellátás diverzifikálása, többágúsítására tett uniós kísérletek ellen, de az önmagában még nem oldja meg az egyre növekvő gázszükségletek kielégítésének problémáját. "Elméleti számításokra" hivatkozva tévesnek minősítették azt a brüsszeli elméletet is, hogy a diverzifikálás lenyomja az árakat az ágazatban. Elismerték viszont, hogy Európában több új vezetékre lesz szükség a jövő évtized végéig várt évi 70-100 milliárd köbméteres többlet-gázigény kielégítéséhez.

Miller azt is paradoxnak nevezte, hogy Brüsszel a gázpiacon elsősorban a fogadó oldalt próbálja versenyeztetni, nem pedig az ellátókét. Társaival együtt cáfolta, hogy cégét politikai megfontolások vezetnék uniós terjeszkedésében. Bírálták egyúttal a médiát is, mert az szerintük nem kezeli egyenlően cégüket az uniós vállalatokkal.

Az orosz gázvezeték építése a tranzitországokban jelentős gazdasági előnyökkel jár a pluszellátás mellett: munkahelyeket teremt, növeli a befektetéseket az infrastruktúrába, és tranzitjövedelmet eredményez – érvel a Gazprom.

Miller, valamint helyettese, Alekszandr Medvegyev Deauville-ben külön hangsúlyt fektetett arra a törekvésre, amellyel a Gazprom szélesíteni igyekszik tevékenységét egyebek között a folyékony gáz és a kőolaj szektorára is – utóbbiban 2020-ra ötszörös kitermelésnövelést terveznek.

Megerősítették a cég vezetői, hogy az orosz energiaóriás új piacokat is keres Európa mellett Ázsia középső és keleti részein, illetve Észak-Amerikában is. Nemrégiben írtak alá kanadai cégekkel megállapodást egy ottani gázterminál üzemeltetéséről – emlékeztetett Vitalij Vasziljev, a nemzetközi tevékenységért felelős részleg vezetője.

Hozzátették, hogy roppant fontosságot tulajdonítanak a hazai, az orosz piacnak is. Az ottani gázellátási rendszer teljes kiépítése jelentős keresletnövekedést jelent, emellett szociálisan is kedvező hatása van. Az oroszországi gázkitermelés 85 százalékát a Gazprom mondhatja magáénak.

Fontos törekvés újabb tartalékok feltárása is. A következő évtized végére fő forrássá válhatnak az Északi-sarkkör térségében fekvő új mezők. A Gazprom, amely jelenleg a világ ismert gáztartalékának 20 százaléka fölött rendelkezik, tavaly évi 548,5 milliárd köbmétert termelt, de 2020-ra már 670 milliárddal számol.

Miller szerint hét-tíz éven belül a Gazprom lehet a világ legnagyobb vállalata tőkeerősség szempontjából is, tőkéje elérheti az ezer milliárd dollárt.

Miller, Medvegyev és a stratégiai tervezésért felelős Vlada Ruszakova kifejtették, hogy a cég törekvései között kiemelt helyen szerepel a hosszú távú szerződések kötése, a kiszámítható árpolitika és az, hogy a vezetékek építésébe vonják be a fogadó országokat is.

Az évszázad közepére befejeződhet az összes fontos szállító hálózat kiépítése. Az elmúlt 15 évben a Gazprom befektetései elérték a 100 milliárd dollárt, idén összesen mintegy 30 milliárdnyit terveznek.

Szó esett a sajtótájékoztatón az árakról is. Miller úgy ítélte meg, hogy a kőolaj hordónkénti ára elérheti a 250 dollárt is, ami hatással lesz a gázárra is, hiszen az utóbbi követi az előbbit. Jelezte, hogy korábbi kalkulációiknál jelenleg magasabban, ezer köbméterenként mintegy 410 dollárért veszik a gázt.

Hozzátette, hogy amíg a kereslet meghaladja a kínálatot, nem várható az ár jelentős csökkenése, bár növekszik a verseny is világszinten. Úgy vélte, nem a spekuláció az elsődleges forrása az áremelkedésnek.

Medvegyev arra is emlékeztetett, hogy az egyes partnereikkel kötött szerződéseikben más-más árformulát alkalmaznak. Így fordulhat elő, hogy időnként egyik országnak drágábban adják a gázt, mint másoknak.