Mihályi: nem tudunk kilábalni a szocializmus zsákutcájából
Azért beteg a magyar gazdaság, mert nem tudunk kihátrálni a szocializmus zsákutcájából – mondta a HVG kiadásában megjelent "Miért beteg a magyar gazdaság" című könyv bemutatóján Mihályi Péter könyve fő gondolatmenetét magyarázva. A szerző egy terápiát is megfogalmaz, amelyről Varga Mihály, a könyv egyik opponense úgy vélekedett, hogy csak egy „Mohács” esetén vinné keresztül egyszerre bármilyen kormány.
A könyv |
Miért beteg a magyar gazdaság? Diagnózisok és terápiák címmel megjelent a HVG gondozásában Mihályi Péter könyve. A közgazdász 150 oldalon foglalja össze véleményét és elképzelését a jelenlegi helyzet okáról, a lehetséges kiutakról. Kitér az egészségügyi reformra, a segélyek és kedvezmények rendszerére, a családtámogatásra, az eltörlendő adókra és az adórendszer átalakítására is. Utószavában pedig néhány oldalt szentel annak is, hol rontotta el Gyurcsány Ferenc. |
Ma viszont a szükséges változtatások véleménye szerint azért ütköznek a közvélemény heves ellenállásába, mert a szocializmus vivmányainak feladásáról van szó. A szerző úgy véli, amikor a bezzegországokként felemlített manapság sikeresnek vélt államokat (Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Románia) hozzák fel példaként, akkor azt nem veszik figyelembe, hogy ezekben az országokban teljesen összeomlott a szocialista gazdaság alapja. Az intéményi rendszer és a régi szerzett jogok egyszrűen eltűntek, teljesen új államok jöttek létre. Szerinte ez az oka a sikernek. Nálunk viszont a békés átmenet megtartotta az olyan fenntarthatatlan jogosítványokat, mint például a nyugdíj- vagy az egészségügyi rendszer.
Mihályi Péter szerint a kulcskérdés a tb-rendszer átalakítása. Ha ehhez nem tud hozzányúlni bármelyik hatalmon lévő kormány, akkor érdemben nem lehet előrelépni. Amennyiben az ország felnőtt lakosságának 70-80 százaléka nem válik valódi adófizetővé, akkor nem lehet a demokrácia működtetni - jelentette ki Mihályi Péter. Véleménye szerint, ha a szavazók többsége nem fizet adót, akkor nem lehet elvárni, hogy a többség egyet értsen a kormány azon szándékával, hogy növekedjenek az adóbevételek és csökkenjenek a kiadások. Ilyen helyzetben a mindenkori megválasztott kormány nem tud mást tenni, mint az adót nemfizetők érdekeit képviselni - tette hozzá.
Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy csak az adó- és járulékcsökkentéstől nem javul a foglalkoztatás: olyan szabályozási rendszer köti gúzsba a vállalkozókat, amely abban teszi érdekeltté őket, hogy számlásan vagy zsebbe fizessen, függetlenül a járulékterhektől.
A közgazdász egyetemi tanár – sok más elemzővel együtt – könyvében azt állítja, hogy a magyar állam lehetőségeinél 3000 milliárd forinttal többet költ, azaz a GDP arányos központosítást 10 százalékponttal, 50 százalékról 40 százalékra kellene csökkenteni.
Mihályi Péter a teendőket négy pontban fogalmazta meg. Szerinte az első a tb-reformja, amely a bérek felbruttósításával kezdődik. Vagyis azzal, hogy az emberek jogszabályi alapon és a saját tapasztalatuk szerint is megérezzék, hogy a járulék az nem közpénz. Második a szektorsemleges adózás, hogy ne legyen a vállalkozónak érdeke az elköltségelés. Harmadik bizonyos adók – ingatlanadók, örökösödési adó – emelése. Véleménye szerint az elfogadhatatlan, hogy 20 évvel a rendszerváltás után, amikor milliárdos vagyonok (gazdasági társaságok, vállalatok) fognak átöröklődni, lényegében adómentesen lehessen átjátszani. A negyedik pedig a kisvállalatok számának csökkentése. Egymillió kisvállalkozóval nem lehet az országot működtetni; ez teljesen szétzilálja az adórendszert is - mondta a könyv írója. A cél az lenne, hogy megerősödjenek az 50-100 fős vállalkozások megerősödjenek.
Mihályi Péter egy minimálprogramot is megfogalmazott, amelyet szerinte akkor is érdemes végrehajtani, ha nincs meg a szükséges politikai erő és támogatás a nagyobb reformok végrehajtásához. Ahhoz, hogy 2010-ben könnyebb legyen a helyzet a különadót meg kell szüntetni, az egészségügyi- és nyugdíjjárulék minimum- és maximum határait markánsabb meg kell húzni és leválasztani a nyugdíjalapot a központi költségvetésről, le kell csökkenteni az adófizetés alóli kivételek körét, dönteni kell az értékalapú ingatlanadó bevezetéséről, és az örökösödés terén is lépni kell.
Csaba László akadémikus, a könyvbemutató egyik opponense egyetértett a könyv diagnózisával, az szerinte „igen időszerű”, a terápia kapcsán azonban hiányolta a társadalmi lélektan elemzését, ezzel együtt vitathatónak vélte a javaslat konszenzusképességét.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a másik opponens, Varga Mihály is. A Fidesz alelnöke szerint is a legnagyobb baj a nyugdíjrendszerrel van, s hozzátette, hogy bár a könyvben szereplő terápia receptje már 20 éve adott, nem lesz olyan kormány, amely egyszerre végig tudja vinni. A volt pénzügyminiszter azt mondta, a politikusokat is meg kell érteni; ők egy olyan közegben mozognak, „ahol a célfüggvény végpontjában a következő választás van”.
Erre reagálva Mihályi Péter megjegyezte, hogy a demokráciákban általában gondot okoz, hogy a politikusok a szavazatszerzésben érdekeltek, s ezért érdekeik nehezen egyeztethetők össze a gazdasági érdekekkel. Emiatt nagyon nehéz sikeres, jól működő, évi 4-5 százalékos növekedést felmutató gazdaságot teremteni. Ha viszont a politikusokat csak a szavazat-maximalizálás érdekli, elszabotálják a reformokat, és nem lesz konszenzus, akkor az összeomláshoz vezet – mondta a könyv szerzője.
Csaba László a Magyarország előtt álló lehetőségekkel kapcsolatban megjegyezte: lehet és kellene előre menni, de az a konszenzus, ami a könyv bemutatóján kialakult a résztvevők között a teendőket illetően nagyon messze van a politikai realitásoktól. Kritikaként hozzátette, hogy most afelé haladunk, ahol mindenki nagyon jól meg tudja mondani, hogy miért tehetetlen. A CEU tanára a '80-as évek „békés langyos rothadás”-ához hasonlítva megjegyezte: ez lehetséges pálya Magyarország számára, de ezeknek a „kisded játékoknak” a tétje, hogy egy tucat észak-afrikai, kelet-ázsiai ország elhúz mellettünk. Ezt a tétet pedig mindahányan fizetni fogjuk.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.