Euróövezet: a vártnál gyorsabb GDP-növekedés
Vártnál nagyobb mértékben bővült az eurózóna gazdaság az idei első negyedévben a tavalyi utolsó három hónaphoz képest elsősorban a befektetések és a készletállományok bővülésére.
A negyedévben a 15 tagország hazai összterméke 0,8 százalékkal nőtt a tavalyi utolsó három hónaphoz képest - közölte kedden az EU statisztikai hivatala (Eurostat), feljavítja ezzel a korábbi becslésében szerepelt 0,7 százalékos növekedési ütemet. Az Eurostat egyúttal megerősítette azt a korábbi előzetes adatát, hogy a negyedévben 2,2 százalékos volt a GDP bővülés éves szinten.
A 27 tagú Európai Unióban a negyedéves növekedés 0,8, az éves 2,5 százalékos volt az első negyedben. Az Eurostat a magyarországi első negyedévi GDP növekedést 0,3 százalékban adja meg az előző negyedévhez és 0,7 százalékban az előző év azonos időszakhoz képest.
Az eurózónában a befektetések 0,4 százalékponttal, a készletállományok 0,2 százalékponttal növelték a negyedéves szintű GDP növekedést. Az erős első negyedévi bővülés hatására hétfőn Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,4 százalékról 1,75 százalékra változtatta az eurózóna idei várható gazdaságnövekedésével kapcsolatos várakozását.
A szakértők azzal számolnak, hogy idén nem változtat a kamatszinten az Európai Központi Bank (EKB), mert miközben májusban - március után - ismét rekordszintre, 3,6 százalékra nőtt az éves szintű infláció, a várakozások szerint jelentősebben lassulhat a gazdaságnövekedés a második negyedévben. Az EKB 2 százalék alatti inflációt akar, ezt a célt azonban várhatóan 2009 második feléig nem sikerül elérnie.
Az inflációs nyomást jelzi, hogy áprilisban a várt mértékben, 0,8 százalékkal nőttek havi szinten és 6,1 százalékkal éves összevetésben a termelői árak. A növekedés oka elsősorban az volt, hogy havi szinten 2 százalékkal, éves viszonylatban 14,3 százalékkal nőttek az energiaköltségek. A nem késztermékek árai, amibe beletartoznak az élelmiszerek is, havi szinten csupán 0,1 százalékkal nőttel áprilisban, éves szinten azonban az emelkedés 4,8 százalék volt, a második legnagyobb drágulás az energiaárak után.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.