Euróövezet: tovább romlott a gazdasági hangulat
Az euróövezetben áprilisban az átlag szintjén romlott a gazdasági bizakodás, az Európai Bizottság hétfőn megjelent felmérésében az átfogó hangulatmutató 97,1 pontra csökkent a márciusi 99,6 pontról. Februárra 100,2 pont volt ez a mutató.
Az elemzők 99,0 pontot vártak áprilisra. A fő mutatót már nem csak a pénzügyi szolgáltatók húzták le, mint márciusban. Az átfogó bizalmi mutató a szolgáltatók körében áprilisban plusz 7 pontra csökkent a márciusi 9 pontról és a februári 10 pontról, de kéthavi, 0 pontos stagnálás után most már mínusz 2 pontra romlott az ipari bizalmi mutató is. A kiskereskedelmi mutató mínusz 5 pontra süllyedt az előző kéthavi plusz 1 pontról.
A brüsszeli bizottság felmérésében a fogyasztói bizalom részmutatója áprilisra is változatlan, mínusz 12 pont maradt, csakúgy, mint márciusban és februárban.
A hangulatmutatók rosszabbak, mint a tényleges gazdasági eredmények az év elején, és mivel az infláció továbbra is messze az Európai Központi Bank (EKB) célja fölött van az euróövezetben, a romló hangulatjelzők önmagukban cseppet sem valószínűsítik, hogy az EKB kamatcsökkentésre hajlana pusztán a gazdaság meglódítása végett. Ezt az EKB vezetői minden lehetséges alkalommal egyértelműen ki is zárják. Igaz, néhány hete kezdett elterjedni elemzői körökben, hogy az EKB a gyors infláció miatt éppenséggel kamatemelésre kényszerülhet: ez a feltételezés viszont elenyészett az áprilisban kissé lassult infláció és a gyengülő gazdasági remények láttán.
Az Európai Bizottság külön – vállalatvezetők körében végzett – felméréssel készült mutatója az általános üzleti bizalomról áprilisban 0,44 pontra csökkent a márciusi 0,79 pontról. Márciusban még javult ez a mutató a februári 0,71 pontról. Négy hónapon belül akkor először emelkedett, és a bizottság kommentárja szerint arra vallott, hogy az ipari termelés tartósan és megbízhatóan növekedett az első negyedévben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.