Februárban 3,3 százalékos, januárban 3,2 százalékos, decemberben 3,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben. A márciusi ütem új rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta.

Az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikájának legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia az euróövezetben, úgyhogy a mostani szintek gyakorlatilag kizárják a kamatcsökkentést, amint az EKB vezetői minden adandó alkalommal meg is mondják.

Az energia-, az élelmiszer-, az alkohol- és a dohányárakat kiszűrő maginfláció márciusban 2,0 százalékos volt tizenkét hónapra számolva, a februári 1,8 százalék után, jelezve, hogy a belső forrású drágulás is elérte az EKB tűrésküszöbét. Az egész EU átlagában márciusban 3,8 százalékosra gyorsult a tizenkét havi infláció a februári 3,5 százalékról. A legkisebb ütem Hollandiában volt, 1,9 százalékos, a legnagyobb Lettországban, 16,6 százalékos.

Az év eleji euróövezeti gazdasági mutatók általában nem túl rosszak, az ipari termelés éves szinten elég erősen nőtt is, rácáfolva a nagy lassulást jósló elemzői előrejelzésekre. Ezek is megerősítik, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) nincs oka csökkenteni alapkamatát, és nem is csökkentheti, mert szeptember óta a tizenkét havi infláció az EKB legföljebb 2 százalékos célja fölött van az euróövezetben. Az EKB legutóbb tavaly június elején emelte alapkamatát, 2005. december óta nyolcadszor, ismét negyed százalékponttal 4,00 százalékra, azóta nem mozdult.

Az EKB legújabb, márciusban megjelent előrejelzése szerint idén 1,3-2,1 százalék között várja a gazdasági növekedést az euróövezetben, jövőre 1,3-2,3 százalék között. Decemberben idénre 1,5-2,5 százalékot, jövőre, 2009-re 1,6-2,6 százalékot jósolt. Az EKB 2005 végén felülvizsgált felfogása szerint az euróövezetben az árstabilitás szempontjából fenntartható potenciál közelebb van évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz.

Az EKB szerint az évi átlagos infláció idén 2,6-3,2 százalék között, jövőre 1,5-2,7 százalék között várható. Decemberben erre az évre 2,0-3,0 százalékra, 2009-ben 1,2-2,4 százalékra számított.

Az Európai Bizottság a maga részéről már februárban csökkentette az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló előrejelzését, 1,8 százalékra a legutóbbi, novemberi előrejelzésében jósolt 2,2 százalékról, az évi átlagos inflációra szóló előrejelzését ugyanakkor 2,6 százalékra emelte a novemberben valószínűsített 2,1 százalékról.

Tavaly átlagosan 2,6 százalékos volt a GDP-növekedés az euróövezetben, a 2006-os 2,8 százalék után, amely hatéves rekord volt. Valószínű, hogy a GDP-növekedés idei lassulását sem a beruházások lendülete vagy az export okozza majd keresleti oldalon az euróövezetben, hanem a bértakarékossággal és a kilátások miatti aggodalmaktól fékezett, krónikusan gyenge lakossági kereslet, amely a keresleti oldali forrás több mint felét teszi ki.

Az euróövezetben a lakossági fogyasztás a tavalyi első negyedben 1,4 százalékkal, a másodikban 1,6 százalékkal, a harmadikban 1,7 százalékkal, az utolsó negyedévben mindössze 1,1 százalékkal volt több az euróövezet átlagában az egy évvel korábbinál, messze elmaradva a 2006-os utolsó negyedévi, igen szerény 2,1 százalékos éves ütemtől is.

Ez arra vall, hogy az euróövezetben a gazdasági növekedés és az infláció belső forrása nem a lakossági fogyasztás - amely GDP keresleti oldali forrásai között több mint 50 százalékkal szerepel -, hanem az exportra számító, továbbra is erőteljesen beruházó vállalatok fogyasztása. Az euróövezetben a bértömeg növekedésének üteme a tavalyi második félév óta elmarad az infláció ütemétől, miközben az M3-as pénzellátás az inflációt messze meghaladó ütemben nő tovább, éspedig a vállalatok felé mind bővebben áramló hitelek miatt, de az EKB-t ez szemlátomást nem aggasztja. Az EKB utolsó statisztikája szerint az M3-as pénzellátás februárban is még 11,3 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Továbbra is a tavaly novemberi, 12,4 százalékos rekord közelében van tehát az ütem - 2007. január óta folyamatosan évi 10 százalék fölött -, messze meghaladva az EKB rég elfeledett, hivatalos tűrésküszöbét, amely éves szinten 4,5 százalékos pénzellátás-növekedést tart elviselhetőnek az inflációs kockázat szempontjából.

A magánszektornak nyújtott hitelezés növekedésének üteme kissé csökkent - februárban évi 10,9 százalékra a januári 11,1 százalékról, mert a bankközi hitelezés gyengült a "nem elsőrendű válság" miatt, és a lakossági hitelezés lanyhult: 5,8 százalékkal volt nagyobb februárban, mint tavaly februárban, a növekedés üteme kissé csökkent a januári 6,0 százalékról. A bankokon kívül azonban a vállalatoknak adott kölcsönök februárban már 14,8 százalékkal, új rekord ütemben nőttek éves szinten a januári és a decemberi, 14,5-14,5 százalékos ütem után. Más szóval: ha a gazdasági növekedés üteme a lakossági fogyasztás miatt csökken, attól még a vállalatoknak nagyszerűen mehet az üzlet az euróövezetben.