Újraindult a brüsszeli vizsgálat az OMV-Mol ügyben
Újraindult Brüsszelben a versenypiaci vizsgálat az OMV szándékáról, hogy számára megfelelő körülmények között ajánlatot tenne a Mol felvásárlására. A vizsgálat lezárásának új határideje szeptember 18-a.
Az eljárásnak eredetileg augusztus közepére be kellett volna fejeződnie, de felfüggesztették, mert az OMV-tól nem érkeztek meg bizonyos információk a brüsszeli bizottsághoz.
A testület egyik illetékese hétfőn egyúttal cáfolta a The Independent on Sunday című brit lap vasárnapi értesülését, hogy megszületett volna Charlie McCreevy belső piaci biztos döntése a sajtóban lex Molként emlegetett magyar jogszabályról, és eszerint a biztos szembeszállt volna a magyar kormánnyal. „A vizsgálat még folyik, nincs új fejlemény az ügyben” – közölte az ír biztos sajtószolgálata.
A közellátás biztonságának szempontjából különösen fontos vállalatokról szóló magyar szabályozások tavalyi módosítását McCreevy biztossága november óta vizsgálja, januártól kedve az időközben beérkezett magyar válaszok fényében.
Brüsszeli forrás szerint valószínűsíthető, hogy a brit lap még az eljárás megindítását bejelentő tavalyi döntésre utalt vissza, hiszen azzal a bizottság valóban azt jelezte, hogy úgy tűnik számára, a jogszabály nem mindenütt felel meg teljesen az uniós szabályoknak. Hírek szerint kicsi a valószínűsége, hogy július előtt hivatalos döntés születik a témában.
A két vizsgálatnak elvileg nincs köze egymáshoz. A versenyjogi eljárás során azt elemzik, engedélyezhető-e az OMV tervezte ügylet bizonyos feltételek mellett vagy akár feltételek nélkül, azaz jelent-e fenyegetést az ágazatban folyó verseny tisztaságára. A lex Mol esetében (amelynek a sajtó adta közkeletű nevét a magyar olajvállalatról, de valójában általánosabb jellegű jogszabályról van szó) azt vizsgálják, hogy azáltal a kormány korlátozza-e a tőke szabad mozgását, illetve a vállalatok szabad letelepedési jogát.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.