Az Európai Bizottság ezek után felkéri az unió tagországainak pénzügyminisztereit és vezetőit, hogy hagyják jóvá júniusi vagy júliusi tanácskozásukon Szlovákia tagfelvételét. Szlovákia lesz az euróövezet 16. tagja. 
 

Európai Központi Bank

Ugyanakkor a bejelentéssel egyidejűleg az Európai Központi Bank "komoly aggodalmának" adott hangot amiatt, hogy Szlovákia  tartósan képes lesz-e teljesíteni az eurózónabeli tagság feltételeit, tekintettel az ország inflációs kockázataira.

"Szlovákia a fenntartható gazdasági konvergencia magas fokát érte el, és kész arra, hogy 2009. január 1-jén bevezesse az eurót. Ahhoz azonban, hogy az euró bevezetése valóban sikeres legyen, Szlovákiának további erőfeszítéseket kell tennie, hogy fenntartsa az alacsony inflációt, ambiciózusabbnak kell lennie a költségvetés konszolidációja tekintetében, és erősítenie kell versenyképességét. Fel kell gyorsítania a gyakorlati előkészületeket is annak biztosítására, hogy az átállás olyan zökkenőmentes legyen, mint 2008 januárjában Cipruson és Máltán" - mondta Almunia.

Az EKB konvergencia-jelentésében azt hangsúlyozza, hogy Szlovákia teljesítette ugyan az elvárt inflációs célt, de kétséges, hogy ezt tartósan is fenn tudja tartani. Az infláció lelassulásának tényezői várhatóan gyengülni fognak - közölte a bank. A szlovák korona erősödésének inflációt fékező hatása megszűnik az euróra történő átállással. A árfolyammozgás hatását nem számítva 2007-ben a szlovák infláció 0,3-1 százalékponttal magasabb lett volna - írja a jelentés.

A 2007 áprilisa és 2008 márciusa közötti referenciaidőszakban Szlovákia uniós módszertan alapján kalkulált átlagos éves inflációja 2,2 százalék volt, szemben az időszak 3,2 százalékos referenciaértékével. Márciusban az éves infláció 3,6 százalékos volt.

Az EKB emellett azzal is érvel, hogy az energiaárak nem tükröződnek a szlovák inflációs rátában, mivel az energiaárak még mindig szabályozottak. A feszes szlovák munkaerőpiac is inflációs kockázatokat hordoz magában, ezen strukturális reformokkal lehetne enyhíteni - jegyzik meg a jelentésben. A magasabb bérnövekedés is táplálhatja az inflációt, főként mert a munka termelékenységének növekedési üteme valószínűleg lassulni fog az előző évekhez képest.

Az EKB végül hangsúlyozza, hogy Szlovákiának folytatnia kell a hiteles és fenntartható pénzügyi konszolidációt, a strukturális reformokat és a piac liberalizálását, a bérnövekedéseket mérsékelt szinten kell tartania, makrogazdasági politikájában pedig a stabilitást kell célul kitűznie.

Az EKB mind két évben rendszeresen vagy külön kérésre közzéteszi konvergencia-jelentését az eurózónán kívüli országokról, de ajánlásokat nem fogalmaz meg az unió bizottságának az eurózónabeli tagfelvételre vonatkozóan.

© Dudás Szabolcs

Szlovákia, amely 2005 novembere óta az euró előszobájának nevezett ERM-II rendszerben működteti monetáris politikáját, 2008 elejére valamennyi maastrichti kritériumot teljesítette, így 2009-től a koronát euróval válthatja fel.

Az Eurostat adatai szerint a négy maastrichti kritérium közül a GDP-arányos államháztartási deficitre vonatkozó 3 százalékos mértéket Szlovákia már 2003-ban teljesítette, igaz 2006-ban a hiány 3,6 százalékra ugrott, de tavaly ismét 2,2 százalékra mérséklődött.

A 60 százaléknál kisebb adósságráta nem okozott gondot Szlovákiának, hiszen még a legrosszabb évnek számító 2000-ben is csak a GDP 49,9 százalékára rúgott az államadósság, amelyet 2004-re 43 százalék alá szorítottak, s tavaly már csak a GDP 30 százaléka volt.

A hosszú távú kamatok szintje 2007-ben 4,5 százalék volt Szlovákiában, így jóval a 6,4 százalékos maastrichti követelményeknek megfelelő szint alatt áll.

Sokáig úgy tűnt, hogy Szlovákia az inflációs kritériumon bukhat el, mivel még 2006-ban is 4,3 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedést mértek az országban. Az euró övezeti tagság feltétele, hogy a megelőző időszakban a jelölt országban az infláció tizenkét havi mozgó átlaga legföljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú EU-tagországban mért szintet. Az EU statisztikai hivatala szerint a három legkisebb mozgóátlagot kimutató tagország átlaga a márciussal zárult tizenkét hónapban 1,7 százalék volt, a referenciaérték tehát 3,2 százalékra emelkedett a februári 3,1 százalékról. Szlovákiában 2007-ben sikerült jelentősen leszorítani az inflációt, s 2008 márciusában a megelőző tizenkét hónap átlaga 2,2 százalékot mutatott, vagyis az ország kényelmesen a referenciaértéken belül maradt.

Alapozó intézkedések

Szlovákia euróövezetbe vezető útjának építőköveit a két egymást követő Dzurinda-kormány rakta le. Elemzői körökben ugyanis a kilencvenes évek végén és a 2000-es évek elején Szlovákia szinte reménytelennek számított. 2000-ben évi 1,4 százalékos gazdasági növekedés mellett az államháztartás GDP-arányos deficitje 12,2 százalék volt, miközben az infláció meghaladta a 12 százalékot. Az országról alkotott kép megfordítását célzó erőfeszítések a kemény költségvetési politikában, a jóléti rendszerek masszív lefaragásában, valamint a visegrádi régióban szokatlanul radikális adóreformban mutatkoztak meg. A célt elérték, de politikai árat is meg kellett fizetnie a Dzurinda-kabinetnek, mert főként a megszorító intézkedések hatására elvesztette a 2006-os választásokat.

Pozsony © Wikipedia.org

A költségvetési konszolidációs programot – amely sok hasonlóságot mutat a 2006. évi magyarországival – Szlovákia már a 2004. évi EU-csatlakozás előtt megkezdte. A kiadásokat visszafogó intézkedések 2003-ban léptek életbe, az átfogó adóreform 2004-ben, a nyugdíjreform pedig 2005-ben zajlott le.

A kiadások visszafogása elsősorban a szociális ellátásokon és juttatások lefaragása révén valósult meg: csökkentették a családi pótlékot, szigorúbb regisztráción mentek át a munkanélküliek. Az egészségügyi reform a – azóta visszavont – vizitdíj bevezetését, illetve az egészségügyi ellátóhelyek csökkentését, azaz kórházak és rendelőintézetek bezárását jelentette. Megemelték a nyugdíjkorhatárt és 2005-től bevezették a tőkefedezeti rendszert. A hatósági árak 2003. évi megemelése nyomán a támogatások visszaszorultak.

A 2004-ben bevezetett, a GDP fél százalékát érintő adóreform a bevételi oldalt érintette. Lényege a 19 százalékos egykulcsos személyi és társasági adó bevezetése volt a korábbi 10-38 százalék közötti személyi és 25 százalékos társasági adó helyett. Az áfakulcs ugyancsak 19 százalékos lett a korábbi 14 és 20 százalék helyett. Az osztalékadót eltörölte a kormányzat, de csaknem valamennyi adómentességi jogcímet megszüntette.

Késleltetett gazdaságélénkítő hatás

Az intézkedések nyomán 2003-ban és 2004-ben megugrott az infláció, 2003-ban a jövedéki adóemelések miatt megnőttek, de a 2004-es adócsökkentés következtében újra csökkentek az államháztartás bevételei. A makrogazdasági adatok azt is mutatják, hogy a kiigazító és gazdaságélénkítő intézkedések csak késleltetve fejtették ki kedvező hatásukat a gazdaság és a foglalkoztatottság növekedésére.

A munkanélküliség Szlovákiában látványosan csökkent az utóbbi években, amíg 2004 februárjában 16,5 százalékos munkanélküliséget regisztráltak, addig 2008 februárjára a munkanélküliek aránya 7,8 százalékra csökkent, ez már kisebb a 8 százalékos első negyedévi magyarországi mutatónál.

A reformlépések hatására 2007-ben a költségvetés kiadásai a GDP 37 százalékára csökkentek, a bevételek pedig a GDP 35 százalékát tették ki – olvasható az Eurostat legfrissebb, április 28-i jelentésében. Ezek az adatok azt mutatják, hogy miközben Szlovákiában 2007-ben 2000-hez képest a kiadásokat GDP arányosan 13 százalékponttal sikerült lefaragni, addig a bevételeknél a csökkenés csak 4 százalékpont volt.

A bevezetett reformok nyomán Szlovákia gazdasági növekedése már 2004-ben 5 százalék fölé került, 2006-ban 8,5 százalékra, tavaly pedig 10,4 százalékra ugrott.