A valódi mozgástér egy modernebb, versenyképesebb állam kialakítására most sokkal kisebb, mint egy hónappal ezelőtt volt. A koalíciós válság, a kisebbségi kormányzás esélye, az előrehozott választások esélye és az államadósság finanszírozásának megváltozása a gazdaság és mindannyiunk számára erőteljesen leszűkítette a mozgásteret – mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az MKIK reformműhely rendezvényén.

Bár az idei év költségvetési irányszámai teljesülni fognak, a költségvetés hiánynak a mértéke lehet, hogy még valamivel jobb is lesz az előző időszakénál, a gazdasági növekedés motorjainak a beindulását illetően azonban kétségét fejezte ki.

Kovács Árpád egy elhúzódó stabilizációs szakaszra számít, melynek során a gödör aljáról egy sokkal lassabb emelkedéssel fog kijönni az ország. Ezért véleménye szerint nemcsak a gazdaság szereplőit, de a társadalmat is fel kell készíteni erre.

A problémák között említette, hogy a makrogazdasági mutatók nem igazolják vissza a munkahelyteremtésre fordított összegek hasznosulását. Ugyanakkor annak sincs semmi jele, hogy az évente 1500-1600 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztésre költött pénz hasznosult volna – utalt az ÁSZ nemrégiben elkészített elemzésére. Az okot az ÁSZ által megkérdezett miniszterek annak tulajdonították, hogy nincs meghatározva hazánk közép és hosszú távú gazdaság stratégiája. Az ÁSZ elnöke továbbá elmondta, hogy az ágazat és egyéb stratégiák nem egymásra épülő sorrendben készültek el, és eltérő célhierarchiák is találkoztak a jelentés elkészítése során. Kovács Árpád emiatt hangsúlyozta: az egy iszonyatosan nagy luxus, hogy ilyen körülmények között egy ekkora összeg rosszul hasznosul.

Szintén erre a jelentésre utalva kiemelte, hogy az Európai Bizottság 2006-os jelentése szerint Magyarország, Málta és Litvánia mögött a 3. helyen állt az állami támogatások GDP-hez mért aránya alapján, viszont a világ versenyképességi rangsorában 2007-ben 8 hellyel kedvezőtlenebb pozícióval rendelkezett, mint 2000-ben, és ugyanezen időszak alatt a 27 európai ország között 3 hellyel csúszott lejjebb. Az ÁSZ-elnök szerint ez is azt bizonyítja, hogy ezekben a kérdésekben nem lehet pártpolitikai alapon előrehaladni, összpolitikai megegyezésre van szükség. Ez elkerülhetetlen.

A reformműhelyen részt vevő előadók egyetértettek abban, hogy egy versenyképesebb állam létrehozása érdekében először rendet kellene teremteni a közhatalmi államban, és az állam feladatait és annak valós szerepét tisztázni kellene.

Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke szerint a világon lezajló tendenciák azt mutatják, hogy egy modern társadalomnak is szüksége van. Mint mondta, világszerte bebizonyosodott, hogy a szociális, az oktatási, az egészségügyi állami feladatokat nem lehet áthárítani, de ugyanígy az energiaellátásban és még néhány stratégiai kérdésben az államnak szerepet kell vállalnia.
Sárközy Tamás egyetemi tanár szerint egy modern állam alapvető tendenciája a közszolgáltató állam felé való elmozdulás lenne.

Az állami költségek csökkentésével és a közszféra dolgozói létszámával kapcsolatban Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy a költségtakarékosabb állam érdekében tett intézkedésekről szóló beszámolók csak a jelentős kormányzati létszámcsökkentésekkel foglalkoznak, azzal viszont nem, hogy eközben számos állami feladatot kiszerveztek. Ez pedig véleménye szerint felveti annak kérdését is, hogy az egységes közigazgatás minőségi követelményei és a felelősség ilyen körülmények között hogy tartható.

Sárközy Tamás egyetemi tanár szerint sem szerencsés megoldások a kiszervezések, ezeket csak akkor szabadna végrehajtani, ha az adott területért felelős közigazgatási államtitkár vagy szakállamtitkár egy feljegyzésben elismerné, hogy az apparátusa nem alkalmas a feladatokra. A kiszervezés ugyanis nemcsak kevesebb munkát jelent, a feladatok átadását, hanem az apparátus leértékelődését is - hangsúlyozta. Egyetértett Stumpf Istvánnal is abban, hogy színvonalcsökkenés tapasztalható a törvény-előkészítő, kodifikációs munkában.

Stumpf István kritikusan szólt a normativitás leépüléséről is. Véleménye szerint olyan államra lenne szükség, amely a normákat betartja és be is tartatja. Ez utóbbi funkcióját jelenleg az állam nem tudja ellátni. Megfogalmazása szerint a közigazgatás relatív autonómiáját is sikerült teljesen szétverni az elmúlt 18 évben.

A jelenlegi koalíciós válságról szólva pedig Stumpf István elmondta: egy hatékony kisebbségi kormányzáshoz nemcsak a kultúra, hanem a technika is hiányzik Magyarországon. Pedig más országok tapasztalatai alapján az ilyen kisebbségi kormányzat erősítheti a reformok véghezvitelét, az osztott felelősség, az ellenzék bevonása révén.