A JP Morgan nemzetközi pénzügyi szolgáltató, amely a vizsgálatba bevont befektetési alapok adataiból havi indexeket közöl a felzárkózó piacokon tartott portfolió-befektetői pozíciók változásáról, márciusban 165 - a felzárkózó térségi adósság- és devizapiacokon összesen 392 milliárd dollárnyi befektetői tőkét kezelő - alap adatait összegezte.

A Londonban kiadott e havi jelentésnek a felzárkózó Európával foglalkozó fejezete szerint az alapok portfolióiban tartott forintbefektetésekben a pozíciók mutatója a decemberben és novemberben mért, még enyhe felülsúlyozottságot - vagyis a hosszú pozíciók túlsúlyát - jelző plusz 0,7, a januári semleges helyzet és a februári, már határozott alulsúlyozottságra utaló mínusz 1,2 után most visszajavult mínusz 0,7-re, miután "drámai mértékben" csökkent a rövid befektetői pozíciók állománya.

Az elemzés szerint a JP Morgan térségi szakértői továbbra is derűlátóbbak a forinttal kapcsolatban, mint a piac. A rövid forintpozíciókban megnyilvánuló spekulatív érdek "átmeneti időszakokra" ugyan gyengíteni fogja a forintot, de a cég szerint valószínűtlen, hogy az árfolyam tartósan betörjön a 270/280-as sávba.

A jelenlegi magyar fizetésimérleg-alaphelyzet - a főleg a háztartások devizahitel-felvételei révén elégséges mértékben finanszírozott, 5 százalékos GDP-arányos folyó hiány - a korábbiaknál kevésbé sebezhetővé teszi a forintot valamely bizalmi válságtól, és a ház azzal számol, hogy az árfolyam a második félévben 255-re, esetleg ez alá erősödik vissza, amikor a piac már elkezdi árazni a 2009-es globális és hazai növekedési élénkülést.  

A JP Morgan havi felméréseiben arról kérdezi az alapokat, hogy milyen mértékben tartják portfoliójukban felül- vagy alulsúlyozott pozícióban a vizsgált felzárkózó térség deviza- és kamattermék-piaci konstrukcióit. A válaszokat a ház - az alapkezelők tényleges feltörekvő piaci befektetéseivel súlyozva - plusz 10-től (jelentősen felülsúlyozott) mínusz 10-ig (jelentősen alulsúlyozott) terjedő skálán dolgozza fel.

A márciusi felméréshez fűzött elemzés szerint a JP Morgan azzal számol, hogy az MNB az idén két kamatemelést fog végrehajtani, az elsőt a március végén esedékes következő kamatdöntő ülésen. A döntéshozók nyilatkozatai arra utalnak, hogy a forintárfolyam stabilizálódása sem fogja megakadályozni a kamatemeléseket, mivel az MNB-t továbbra is aggasztják az utóbbi időszak hozamkiugrását okozó tényezők. A forint mostanában tapasztalt árfolyam-stabilitása ugyanakkor azt jelenti, hogy csökkent az egy menetben végrehajtott fél százalékpontos kamatemelés kockázata, áll a JP Morgan szerdán Londonban közzétett márciusi felmérésében. Ez utóbbi előrejelzéssel nem mindenki ért egyet a londoni elemzői közösségben.

Az igen agresszív pénzügypolitikai prognózisokat adó házak között van például a Goldman Sachs, amely a következő három monetáris tanácsi ülésre - így a március végire is - egyenként fél százalékpontos emeléseket jósol. 

A GS legutóbbi előrejelzésében az áll, hogy a januárról kiadott legfrissebb bérkiáramlási adatokon belül - jóllehet a teljes nemzetgazdasági átlag "meglepően alacsony" - a magánszektorbeli béremelkedés "még mindig túl magas" volt, és az MNB már csak ezért is fél százalékponttal fog emelni ebben a hónapban.

A JP Morgan a márciusi felmérésben felzárkózó piaci adósságkibocsátási előrejelzést is közölt, amely szerint az idén a szuverén adósságok kibocsátásában Kelet-Európa jár majd az élen. A prognózis szerint a felzárkózó térségi szuverén kibocsátók 2008-ban 50 milliárd dollár új adósságot visznek ki a kötvénypiacra a tavalyi 36 milliárd dollár után; az idei összegből Kelet-Európa 19,6 milliárd dollárral részesedik.

A vállalati szektor kibocsátása azonban az előrejelzés szerint a hitelpiaci felfordulás közepette meredeken visszaesik, a tavalyi 149 milliárd dollárról 72 milliárd dollárra. Ennek csaknem a felét - 35 milliárd dollárnyit - ázsiai cégek adják ki. A JP Morgan korábbi előrejelzésében még 112 milliárd dollárnyi idei felzárkózó piaci vállalati adósságkibocsátás szerepelt.