A nyugdíjreform része a cseh kormány törekvésének az államháztartás tartós kiegyensúlyozására. Ennek keretében idén csökkentették a társasági adót, egykulcsos, lineáris személyi jövedelemadót vezettek be, amely a régi alsó kulcs szerint adózóknak adóemelést hozott, a régi felső kulcs szerint adózóknak adócsökkentést hozott, majdnem kétszeresére emelték az áfa alsó kulcsát, amely az alapvető cikkeket – az élelmiszereket, gyógyszereket – terheli, vizitdíjat vezettek be, és általában korlátozták a jóléti kiadásokat.

A reformokat dicséretben részesítette az Európai Bizottság, üdvözölték a piaci elemzők és a hitelminősítők, amelyek közül az európai Fitch Ratings e hónap elején magasan elsőrendű szintre emelte Csehország szuverén adóskockázati osztályzatát: a hosszú lejáratú devizaadósságnál "A plusz"-ra az addigi "A"-ról.

A tervezett cseh nyugdíjreform első szakaszának elemei:
- A nyugdíjkorhatárt 2030-ig 65 évre emelik a jelenlegi 61 évről. A most érvényben lévő szabály szerint 2013-ig 63 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt a férfiak számára és akár 63 évre a nők számára, a gyermekeik számától függően.
- egyelőre marad a kirovó-elosztó rendszer, a teljes nyugdíjra jogosító járulékfizetési kötelezettség időtartamát azonban 35 évre emelik a mostani 25 évről, és kizárják az iskolaéveket.
- az idő előtti nyugdíjba lépés az eddiginél nagyobb nyugdíjveszteséggel fog járni.

A reform második és harmadik szakasza nincs a jelenlegi törvényjavaslatban. Ezekre a kormány 2010-ig akarja parlament elé terjeszteni a megfelelő törvényjavaslatait. A további tervek a következők:
- tartalékalapot képeznek a megtakarítási alapú rendszerre való áttérés finanszírozására. Az alap forrásául a privatizációs bevételeket szánják.
- a nyugdíjbiztosítási díjak beszedését és a nyugdíjak kifizetését elválasztják az állami költségvetéstől.
- nagyobb ösztönzőket építenek be a magán-megtakarítás népszerűbbé tétele végett.
- végül az alkalmazottak választási lehetőséget kapnak a részleges kilépésre a kirovó-elosztó rendszerből.
- a megtakarítási ágba átlépők kevesebb járulékot - biztosítási díjat - fognak fizetni, és kezelhetik befektetésüket.

Lengyelországban a nyugdíjkorhatár 65 év a férfiak és 60 év a nők számára. 1998-ban fellazították az addigi kirovó-elosztó rendszert, a járulék a hagyományos kirovó-elosztó ág és a kötelező nyugdíjbiztosítás között oszlik meg, és önkéntes pénztári befizetés is lehetséges.

Szlovákiában a nyugdíjkorhatár férfiak és nők számára egyformán 62 év. A jelenlegi kormány ezen nem akar változtatni, de euróövezeti konvergencia-programjában benne van, hogy később szükség lesz a korhatár emelésére. Az alkalmazottak választhatják járulékuk felének kötelező magánpénztárba való befizetését, míg a másik fele továbbra is a kirovó-elosztó rendszernek jut.

Szlovéniában 2000-ben kezdték a reformot, eszerint a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik 2014-ig, férfiak számára 63 évre, nők számára 61 évre, az 1999-ben érvényes, egységesen 58 évről. A járulék az állami kirovó-elosztó rendszerbe kerül, ezt önkéntes magánpénztári befizetési lehetőség egészíti ki.