Cseh és lengyel vélemények: nem kell sietni az euróövezetbe
Sem a cseh, sem a lengyel kormánynak nincs hivatalos céldátuma az euró bevezetésére. De a jelek szerint nem is kapkodnak közeli határidőt kijelölni.
Csehországnak nem kell rohannia az euróövezetbe, mert az ország pénzügyei nincsenek rendben, valutája nem szilárd, és az euróövezeti csatlakozás erőltetése felgyorsítaná az inflációt, írta a Cseh Nemzeti Bank pénzügypolitikai bizottságának egyik tagja, Robert Holman a Hospodarské Noviny című gazdasági lap pénteki számában. Úgy vélte, a konvergencia jelenleg csak a cseh korona felértékelődésében tapasztalható.
A Lengyel Nemzeti Bank elnöke, Slawomir Skrzypek a maga részéről szintén kétségeit hangoztatta. A Dzeinnik című lapban pénteken megjelent nyilatkozatában úgy vélte, hogy a lengyel kormány 2012-es – nem hivatalos – eurócsatlakozási terve „nagyon optimista elképzelés”.
Nyugati elemzők már korábban úgy vélték, hogy az euróövezetben sem látnák szívesen egyhamar tagként az új EU-tagországok többségét, ugyanis ezekben az országokban a viszonylag erős gazdasági növekedés és a lakossági fogyasztás gyors bővülése akkora inflációval jár, amelyet az Európai Központi Bank csak a régi EU-tagok gazdasági növekedésének romba döntése árán tudna kezelni, ami viszont valószínűtlen kilátás.
Kivétel lehet az euróövezeti csatlakozást jövő januárra tervező Szlovákia, ahol a nagy gazdasági növekedést az utóbbi évek külföldi beruházásai nyomán felgyorsult export táplálja. A szlovák infláció tavaly jócskán elmaradt az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges EU-beli referenciaértéktől, de részint azért, mert a referenciaérték megemelkedett az élelmiszerárak nyugat-európai emelkedése miatt, részint pedig azért, mert Szlovákiában tavaly már belépett a 2006 végi energiaár-emelések bázishatása, és tavaly a szlovák kormány már a központilag szabályozott energiaárak valamelyes leszorításával is manipulálta az inflációt. Ezt nem adta ingyen: több adóval – pontosabban: az adókedvezmények csökkentésével – ellensúlyozta az egyébként szintén megkurtított szociális terveivel járó többletköltségeit és a kieső egyéb bevételeket. Az alacsony infláció további ára, hogy Szlovákiában a munkanélküliség ősszel már ismét növekedett, a bérek nominális és reális emelkedése a tavalyi év eleje óta erősen lassult, a kiskereskedelmi forgalom – vagyis a lakossági fogyasztás – növekedésének üteme visszaesett a 2006-os felfutás után. Kérdés, mi lesz az inflációval az esetleges euróövezeti csatlakozás után, hiszen az EKB alapkamata hagyományosan alacsonyabb a Szlovák Nemzeti Bankénál.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.