A fogyasztói árak EU-szabvány szerint számolva átlagosan 1,2 százalékkal nőttek decemberhez képest, és 3,2 százalékkal haladták meg a tavaly januárit - jelentette pénteken a szlovák statisztikai hivatal EU-szabvány szerint számolva. Decemberben 2,5 százalékos, tavaly januárban 2,2 százalékos volt a tizenkét havi infláció EU-szabvány szerint.

A szlovák központi bank tavaly év végi előrejelzése 1,6 százalékos tizenkét havi inflációra szólt, idén az év végére 2,8 százalékot jósol. Elemzők szerint a magasabb infláció ellenére nincs veszélyben a szlovák euróövezeti csatlakozás, mert az élelmiszer- és üzemanyagárak az EU-beli referenciaértéket is meglódították.

Elemzők azt várják, hogy a szlovák jegybank belátható időn belül nem emeli irányadó kamatát, a kéthetes repót, az továbbra is - immár tizedik hónapja - 4,25 százalékon maradt február végén. A jegybank az EU-szabvány szerint számolt fogyasztóiár-inflációt veszi figyelembe kamatdöntéseinél, és nem mozdul az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikájának alakulására várva, annál is kevésbé, mert a szlovák korona árfolyama ismét rekordokat dönt az utóbbi időben az euróval szemben.

Szlovákia 2009 elején akar csatlakozni az euróövezethez. Az euróövezeti csatlakozás egyik feltétele, hogy a belépés előtti évben a tagjelölt országban az évi átlagos infláció legföljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú EU-ország átlagát. Tavaly nagyrészt éppen ellentétes volt az irányzat: Szlovákiában az első tizenegy hónap alapján 2 százalék körül volt az évi átlagos infláció, miközben az EU-beli referenciaérték körülbelül 2,7 százalékos lett. Az év vége felé gyorsult az infláció Szlovákiában, de az EU-beli referenciaérték is emelkedett.

Tavaly augusztusban és előtte júliusban 1,2-1,2 százalékos, rekord alacsony volt a tizenkét havi drágulás Szlovákiában. 2006. szeptemberben 4,5 százalékos, 2006. júliusban és augusztusban még 5,0-5,0 százalékos volt.

Szlovákiában szerkezeti jellegű inflációs nyomás nincs, ugyanis a rekord ütemű gazdasági növekedést az export ugrásszerű bővülése táplálja a külföldi beruházásokkal felduzzasztott autóiparból, miközben a munkanélküliség megint növekszik, a bérek nominális és reális emelkedése tavaly év eleje óta erősen lassult, és így a kiskereskedelmi forgalom - vagyis a lakossági fogyasztás - növekedésének üteme visszaesőben van a 2006-os felfutás után.

A lakossági fogyasztás növekedésének lassulása tükrözi a bérek alakulását. Tavaly januárban az ipari átlagbér 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, szeptemberre a tizenkét havi növekedés 5,2 százalékosra, decemberre 2,8 százalékosra lassult. A nyárig rekord alacsony infláció ellenére így a reálbér emelkedése is lassult: februárban 5,7 százalékos volt - ez maradt a tavalyi csúcsütem -, utána a tizenkét havi emelkedés szeptemberre 2,3 százalékosra csökkent, majd decemberben már 0,6 százalékos visszaesés volt.