Joaquín Almunia pénzügyi biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján nem bocsátkozott jóslásba, javasolja-e a testület tavasz végén, hogy Szlovákia már jövőre csatlakozzon az eurót saját pénzként használó országok övezetéhez, de nem zárta ki ezt. Májusban mindazonáltal még Robert Fico miniszterelnök kormánya is még egyszer megfontolja, kérje-e a 2009-es csatlakozás lehetőségének megvizsgálását Brüsszeltől.

Az eurózónás gazdaságokhoz történő felzárkózást leíró konvergenciaprogram értékelésében az Európai Bizottság úgy vélte, a vázolt államháztartási konszolidációs pálya összhangban van a hiány leszorítására vonatkozó tervekkel. Bírálóan megállapította ugyanakkor, hogy Pozsony nem kívánja teljes egészében a deficit további csökkentésére kihasználni kedvező növekedési kilátásait. 

Szlovákia az idén 2,3, 2010-ban pedig már csak 0,8 százalékos deficitet tervez a bruttó össztermékhez (GDP) képest. Az infláció a hivatalos terv szerint is 2,3 százalékra nő idén a tavalyi 1,7-ről, de Almuniáék szerint ennél nagyobb áremelkedési szint kockázata áll fenn - utóbbit a közelmúltban a szlovák kormány is elismerte. - A középtávú célkitűzés felé tett gyorsabb haladásra van szükség, különösen az esetleges inflációs nyomás féken tartására - hangoztatta Almunia. A bizottság további szerkezeti reformokat is sürgetett, elsősorban a munkaerőpiac teljesítményének javítása érdekében.

Szintén szerdán értékelte Brüsszel Románia konvergenciaprogramját. Bukarest jó mutatókkal (a GDP-hez viszonyítva 2,9 százalékos hiánnyal és 11,9 százalékos belső államadóssággal) rendelkezik, Brüsszel mégis nagy kockázatúnak ítélte meg az államháztartás hosszú távú helyzetét. Kifogásolta Almunia Románia esetében is, hogy a jó növekedési kilátásokat nem igyekszik a deficit leszorítására használni, kiemelve, hogy komoly aggodalmat jelent az EU-csatlakozás óta növekvő hiány.

Bukarestnek jelentős kiigazítási intézkedések meghozatalát ajánlotta a bizottság, önmérsékletet sürgetve a közkiadások növelésében is. Az infláció elleni fellépésben ugyancsak hatékonyabb lépések szükségesek Almunia szerint. Értékelte szerdán a bizottság két eurózónás ország pénzügyi stabilitási programját is.

A kormányválsággal küzdő Olaszország esetében Almunia arra helyezte a hangsúlyt, hogy folytatódnia kell annak a gazdasági programnak, amelyet Romano Prodi miniszterelnök indított el. Tavaly sikerült jóval 3 százalék alá (legfeljebb 2,4 százalékra) szorítani az államháztartási hiányt, de ennek a folyamatnak a bizottság szerint nem szabad megszakadnia. Szükséges a belső államadósság további csökkentése is.

Franciaországot a bizottság arra sürgette, hogy - elsősorban az EU-ban a legmagasabbak közé tartozó állami kiadások visszafogásával - hozzon létre egy "biztonsági hiánysávot" az euróövezeti országoknak engedélyezett 3 százalékos deficit túllépésének elkerülésére. Kulcsfontosságúnak mondta Almunia a tervbe vett szerkezeti reformok végigvitelét is. Méltatta ugyanakkor, hogy tavaly sikerült teljesíteni a programozott deficitcélt. 

Brüsszel minden év elején értékeli valamennyi EU-tagország stabilitási vagy konvergenciaprogramját. A bizottsági javaslatok ezt követően a tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsa elé kerülnek, amely szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg egy-egy tagországnak. Idén a miniszterek várhatóan február 12-i brüsszeli találkozójukon foglalkoznak a programokkal, így a múlt héten értékelt magyar konvergenciaprogrammal is.