Nyers: nem várható drámai fejlemény a magyar pénzpiacon
A bankszövetség főtitkára szerint nem várható semmilyen drámai fejlemény az idén a devizahitelezésben, a világgazdaságban tapasztalható pénzügyi válságjelenségek ellenére a magyar bankrendszer stabil.
"A hitelezés szempontjából is fontos a forint árfolyamalakulása, nem számolok a forint tartós gyengülésével" - hangoztatta Nyers Rezső csütörtökön Budapesten a Hitelgarancia Zrt. sajtótájékoztatóján.
Úgy vélte, a lakossági hitelezés összességében az idén veszít lendületéből, ez azonban nem a forint esetleges árfolyamváltozása miatt áll elő, hanem a lakosság jövedelmi helyzetében bekövetkezett változások hatására. Ezzel együtt úgy vélte: a hitelintézetek közötti éles verseny miatt a betéti és hitelkamatok közötti rés szűkülni fog, ami kedvező a lakosság és a kisvállalkozások szemszögéből.
Nyers Rezső elmondta: az elmúlt években a bankok hitelezésének mozgatórugóját két szektor jelentette, a lakossági és a kis- és középvállalkozói ügyfélkör. A vállalati hitelezésben a kis- és középvállalkozások finanszírozása egyre jelentősebbé vált az elmúlt 6-7 évben olyannyira, hogy a kis és közepes cégeknek adott hitelek összege nagyjából megtízszereződött.
Nyers Rezső szerint a magyarországi bankrendszer számára 2008 a nemzetközi fejlemények miatt nem lesz könnyű év, ezért is nagy jelentősége van annak, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a közelmúltan a bankokkal szemben támasztott kockázatkezelési követelményekkel egyenértékűnek minősítette a Hitelgarancia Zrt. kockázatkezelési gyakorlatát. A határozat azt eredményezi, hogy lényegesen csökken a bankok tőketartalékolási kötelezettsége, a Hitelgarancia Zrt. (Hg) kezességével nyújtott hitelek esetében.
A döntés az egész kis- és középvállalkozói (kkv) szektor forrásbevonására kedvező hatású, tavaly a Hg Zrt. már a kkv-éknak adott kölcsönök mintegy 10 százalékát garantálta - mondta a főtitkár. Nyers Rezső azt is közölte, hogy tavaly a kkv-szektor által felvett új hitelek állománya hozzávetőleg 8 százalékkal nőtt, és összességében 3500 milliárd forint körül alakult.
Kérdésre válaszolva a főtitkár elmondta: ahhoz, hogy a lakosság által felvett devizakölcsönök esetében a havi törlesztő részletek jelentősen megemelkedjenek, az kellene, hogy hosszabb távon nagymértékben mérséklődjön a forintnak az euróhoz, illetve a svájci frankhoz viszonyított árfolyama. Nyers Rezső azonban úgy vélte, nem kell számítani jelentős gyengülésre, mert előfordulhat ugyan, hogy a piacon kisebb-nagyobb árfolyammozgás bekövetkezik, ám az elmúlt 9-10 év alatt a forint hosszabb távon is stabilitást mutatott, egy olyan nap volt, amikor az árfolyam átlépett a beavatkozási sáv gyenge oldalára.
Nyers szerint az is kedvező, hogy a bankoknál nyilvántartott vállalati és lakossági hitelek minősége gyakorlatilag nem változott. Érdekes azonban, hogy míg hat évvel ezelőtt a bankok által nyújtott hitelösszeg a banki betétek hozzávetőleg 80 százalékára rúgott, ma a bankok hitelállománya 150 százaléka a banki betétállománynak, vagyis a hitelezés jórészt külső forrásból valósul meg. A hitelintézetek számára is drágul azonban a külső forrás, és hosszabb távon az élesedő verseny miatt ez a kamatrés szűküléséhez vezet.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.