Nagy-Britannia: érik a kamatcsökkentés
Az óvatosságáról és szigoráról híres brit központi banktól sem várható rendkívüli kamatcsökkentés, de érik a következő enyhítés, amely a legtöbb elemző szerint a Bank of England következő menetrendszerű kamatértekezletén, február elején már valószínű. Ha így lesz, az Európai Központi Bank magára maradhat folytatódó szigorával a világ mértékadó központi bankjai között.
Nagy-Britannia hazai összterméke a tavalyi utolsónegyedévben 0,6 százalékkal nőtt az előző negyedhez képest, és 2,9 százalékkal volt nagyobb, mint 2006 utolsó negyedében, közölték a brit statisztikai hivatalban szerdán első becslésként. A tavalyi harmadik negyedben negyedévről negyedévre 0,7 százalékkal, az egy évvel korábbihoz képest 3,3 százalékkal bővült a brit GDP. Ezzel tavaly egész évben átlagosan 3,1 százalékkal - 2004 óta a leggyorsabban - nőtt a brit gazdaság, meghaladva a 2006-os, 2,9 százalékos évi átlagos ütemet.
Az év végét azonban, erre az évre is gyengülést sejtetve, lehúzták a szolgáltatások, azokon belül is a brit GDP-ben nagy szerepet játszó üzleti és pénzügyi szolgáltatások - vagyis a londoni City - mert a "nem elsőrendű válság" következményei miatt csökkent a kereslet tevékenységük iránt.
Mindenesetre a GDP-adatok jobbak a piaci várakozásnál, és ebből sokan arra következtetnek, hogy a legkorábban februárra várt, gazdaságösztönzőnek szánt brit kamatcsökkentést idén már nem feltétlenül követi több enyhítés - annál is kevésbé, mert a bank értékelése szerint az inflációs nyomás nő, a tizenkét havi infláció, amely decemberben is 2,1 százalékos volt, őszre 3 százalékra gyorsulhat. A Bank of England pénzügypolitikájának, a kormány előírása szerint, 2 százalékos tizenkét havi fogyasztóiár-inflációt kell folyamatosan céloznia; az infláció október óta újfent meghaladja a 2 százalékot.
A brit központi bank utoljára december elején nyúlt irányadó kamatához, a kéthetes repóhoz, negyed százalékponttal 5,50 százalékra csökkentve a rátát.
Tavaly nyár végén az elemzők többsége még arra számított, hogy az óvatosságáról világhírű brit központi bank, az inflációs várakozások elleni harc jegyében, a túlhevültnek tartott gazdasági növekedést hűtendő, a tavalyi év végére legalább 6 százalékra tornássza fel a szintet. Csakhogy utána beköszöntött Európába is a "nem elsőrendű válság". Az ehhez fűzött kamatcsökkentési reményeket azonban sokáig korlátozta a bank elnökének, Mervyn Kingnek többször elismételt nyilatkozata arról, hogy a banknak nem dolga mentőövet dobni a túl nagy kockázatot vállaló hitelpiacoknak, és ezzel veszélyeztetni az inflációs célt. A gazdasági növekedést ért kockázatok végül mégis enyhítésre késztették a bankot.
Előzőleg tavaly júliusban, előtte májusban, és az előtt januárban még szigorított a Bank of England negyed-negyed ponttal, végül hatévi csúcsra emelve alapkamatát. Az előző emelési ciklust 2000. februárban fejezte be, amikor negyed ponttal 6,00 százalékra növelte az alapkamatát. Az enyhítést egy évvel később, 2001. februárban kezdte, és 2003. júliusban állította le, negyed pontos csökkentéssel 3,50 százalékra. Még abban az évben, 2003. novemberben megkezdte azt a szigorítási ciklust, amely tavaly júliusig tartott: összesen kilencszer szigorított, mindannyiszor negyed-negyed ponttal, rendre az infláció ellen küzdve, amely - tizenkét hónapra számolva - tavaly márciusban átmenetileg meghaladta a különösen vészesnek tartott 3 százalékot, 3,1 százalékos volt. Első ízben gyorsult 3 százalék fölött az EU-szabványnak megfelelő, évi 2 százalékra tekintő inflációs célkövetés 1997-es bevezetése óta.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.